3,5 milliárd forintnyi bevételi forrás nyílik a hazai gazdáknak
Megkezdte az idei szalmabeszerzését a pécsi Pannonpower
Mintegy 3,5 milliárd forint pótlólagos jövedelemhez juthatnak a hazai gazdák a Pannonpower 2017-es tüzelőanyag-beszerzési kampányának köszönhetően. A pécsi erőmű elsősorban a térségbeli gazdáktól szerzi be szalmatüzelésű blokkjához szükséges lágyszárú tüzelőanyagot, amely így kiegészítő bevételi forráslehetőséget biztosít a gazdaságoknak. A Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó Pannonpowernél idén is mintegy 200 ezer tonna alapanyag felvásárlásával számolnak. Ez a lehetőség egyszerre segíti az agrárium jövedelmezőségét, valamint csökkenti az import energiahordozóktól való függőséget.
Elindította idei szalmabeszerzési kampányát a Magyarország legnagyobb biomassza-tüzelésű erőművét üzemeltető pécsi Pannonpower. A Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó társaság mintegy 200 ezer tonna lágyszárú tüzelőanyagot vásárol fel a környékbéli gazdáktól. Az energiaszektor és az agrárágazat együttműködése egyszerre erősíti a szektor önállóságát és függetlenségét, valamint az agrárium jövedelmezőségét.
„A Pannonpower pécsi erőműve az egyik legnagyobb lágyszárú biomassza tüzelőanyag felhasználó a régióban. Az üzemben ma már bármilyen geometriájú bálát be tudunk fogadni. Így kocka és kisebb mennyiségben körbálákat egyaránt megvásárolunk, olyan minőségben is, amely az állattenyésztés számára nem felel már meg. Ráadásul az erőmű nem pusztán a gabonaszalmát, tehát a búza mellett a rozs, az árpa, a zab és a triticale bebálázott szármaradványát veszi át – befogadja a repcéből, szójából, vagy éppen a rétekről, kaszálókról származó fűkaszálékból, valamint a nádból előállított bálákat is” – fogalmazott Lenti Ákos a lágyszárú biomassza tüzelőanyag beszerzéséért felelős szakértő.
A szalmabálák átvételekor kulcsfontosságú az alapanyag nedvességtartalma. Az erőmű a 30 százalék nedvességtartalmat nem meghaladó kockabálák mellett az idei évtől kisebb mennyiségben be tud fogadni magasabb nedvességtartalmú bálákat is, így várhatóan csökken a beszállítók kazalban tárolásból adódó vesztesége is. Mindamellett a szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a minőségi romlás elkerülése érdekében a termelőknek érdemes már közvetlenül a betakarítást követően gondoskodni a szalma szárazon tartásáról.
Baranya megye mellett a Pannonpower más dél-dunántúli és dél-alföldi megyékből is vásárol fel szalmát, sőt kisebb mennyiségben Horvátországból is érkeznek szállítmányok Pécsre.
A beszállított lágyszárú tüzelőanyag hasznosítása mintegy 31,5 ezer lakás és 460 közintézmény hőigényének kielégítését segíti, amelyeket az erőmű ’zöld távhővel’ lát el. Ezzel Pécs az első hazai megyeszékhely, amely energiaellátása egészét megújuló alapokra helyezte. A kogenerációs – azaz egyszerre villamos- és hőenergiát is előállító – erőmű szalmatüzelésű blokkja a város távhőellátásának segítése mellett mintegy 220 GWh villamosenergiát is előállít évente, úgy hogy közben az import energiahordozóktól való függőség csökkentéséhez is hozzájárul.
A kört az teszi teljessé, hogy az erőmű kazánjaiban visszamaradó hamu termék minősítéssel rendelkezik, így lehetővé válik, hogy a gazdákhoz kerülve a termőterületeiken hasznosíthatóvá váljon. A savas pH értékű termőterületek esetében ugyanis a hamu lúgos kémhatása segíti, hogy a pH javítása révén a növények jobban tudják hasznosítani a talaj tápanyag-tartalmát. A talaj pH értékének javítása mellett a termőterületre kijuttatott hamu – foszfor, kálium és mikroelem tartalma révén – a növénykultúra harmonikus tápanyag ellátását is segíti. A biomassza-tüzelés szén-dioxid-semleges technológia, tehát a lágyszárú biomassza elégetése miatt nem kerül többlet-szén-dioxid a légkörbe. A szalmatüzelésű erőmű évente több mint 150 000 tonna széndioxid kibocsátását váltja ki, hozzájárulva az országos klímavédelmi célkitűzések teljesítéséhez.
„A felvásárlási kampány a zöld távfűtés erősítése mellett egyszerre segíti az energiatermelés hatékonyságának javítását és fenntarthatóságának erősítését, miközben kiszámítható bevételt biztosít a régióban tevékenykedő gazdák számára” – emelte ki Rudolf Péter a pécsi erőmű vezérigazgatója.
A Pannon Hőerőmű Zrt.-ről
A pécsi erőművet 1959-ben adták át. A mecseki szénre alapozott villamosenergia-termelést a 60-as évek közepétől kiegészítette a baranyai megyeszékhely egyre terebélyesedő távfűtési hálózatának hőenergiával történő ellátása. Az erőmű 2004-ben – több éves előkészítést követően – tért át részben földgáz-, részben fásszárú biomassza tüzelőanyag-felhasználásra. A biomassza-alapú energiatermelés kedvező üzemeltetési tapasztalataira alapozva nem sokkal később megkezdődött a második, bálázott lágyszárú biomassza-tüzelésű erőművi blokk előkészítése, amelyet végül – az időközben francia szakmai befektető, a Veolia Energia Magyarország Zrt. többségi tulajdonába kerülő erőmű anyavállalatának finanszírozásával – 2013-ban helyeztek üzembe. 2013 óta Pécs energiatermelését így a két biomassza-tüzelésű blokk látja el, így biztosítva a város 31 500 lakásának és további 460 közintézményének távfűtéshez szükséges hőenergiát – teljes egészében megújuló tüzelőanyagot felhasználva.
(x)
