Csodát lehet tenni üvegből. Jegenyés Jusztina ezt jól tudja, hiszen évek óta tanulmányozza az üveg viselkedését, készíti üvegplasztikáit és oktatja az anyag művészettörténeti felhasználását. A pécsi művész két munkája olyannyira megtetszett a Harrison Ford által fémjelzett Szárnyas fejvadász 2 kellékesének, hogy azok szerepeltek is az amerikai szuperprodukcióban. Ezeket az üvegplasztikákat Jusztina további alkotásaival együtt a hosszúhetényi Almalombban nézhetjük meg júniusig az Utak és Átjárók kiállítás keretében.
– Nem volt kérdés, hogy művészeti pályát válassz?
– Édesapám Jegenyés János üvegtervező, édesanyám Móker Zsuzsanna a Zsolnay Porcelánmanufkatúra tervezőművésze volt. A művészi környezet így adott volt. Pécsett jártam középiskolába, majd üvegtervező iparművészként végeztem Budapesten, az Iparművészeti Egyetemen, ez mai nevén a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Nővérem szobrász, húgom pedig belsőépítész, igazi művészcsalád vagyunk tehát.
– Miért éppen az üveg fogott meg?
– Édesapám révén szerettem bele az üvegbe. Ő volt az, aki elsőként szervezett Magyarországon nemzetközi üvegszimpozionokat, üveges találkozókat, valamint vezető szerepet vállalt az ország egyetlen üvegművészeti alkotótelepének, a Bárdudvarnoki Nemzetközi Üvegművészeti Alkotótelepnek a létrehozásában, de neki köszönhető a hosszúhetényi Üvegmúzeum megvalósulása is. Tizenkét éves voltam, amikor először „találkoztam” üveggel. Tisztán emlékszem a pécsi Várostörténeti Múzeum udvarán megrendezett üveges találkozók színes forgatagára, ahova az ország minden pontjáról érkeztek üveges mesterek, akik hutákat, vagyis üvegolvasztó kemencéket építettek, így meg lehetett csodálni munkafolyamataikat.
– Mit jelent neked ez az anyag?
[su_quote]
Az üveg a fényben él. Más hagyományos szobrászati anyagokkal ellentétben az üveg átengedi és megtöri a fényt, játszik vele. Az üvegszobor feltárja belső világát a szemlélő előtt, átjárást engedve más dimenziókba is.[/su_quote]
– Az üveg önálló életet él. Édesapám mondta mindig, hogy az anyag határain belül mozoghat csak szabadon az ember, hiszen van egy csomó tulajdonsága az üvegnek, melybe nincs beleszólása a művésznek. Ilyenek az öntési folyamatnál keletkező levegőbuborékok, melyek változatosságát különösen szeretem. Egy plasztika elkészítése egyébként borzasztóan aprólékos munka, körülbelül egy hónapot vesz igénybe.
– Nemcsak tanultad, hanem tanítottad is a mesterséget?
– Igen, a Kaposvári Iparművészeti Szakközépiskolában tanítottam üvegszakon két évig. Sajnos a szak megszűnt, mivel igen korlátozott a szakma felvevőképessége. Van olyan csoporttársam, aki annak idején diplomadíjat és szakmai díjat is nyert, mégis elhagyta a pályát.
– Két munkád is látható lesz a Szárnyas fejvadász második részének egyik jelenetében. Hogy jött a megkeresés?
– Fent vannak a munkáim az egyetem honlapján, így történt, hogy megkeresett a film egyik kellékese, aki elsősorban műtárgyakat keresett a forgatásra. Két üvegplasztikámat bérelték ki egy hónapra. Volt szerencsém felmenni a stúdióba, mivel személyesen vittem el a plasztikákat a forgatás helyszínére, ahol szemügyre vehettem a díszletet és a többi kelléket is. Bár a színészekkel nem találkoztam, fantasztikus élmény volt.
– Hol lehet majd látni a tárgyaidat a filmben?
– Ezt még nem tudom, elvileg a Ryan Gosling vagy Harrison Ford által alakított szereplő asztalán lesz az üvegplasztika, de azt, hogy a vágások és az utómunkák után mennyi lesz látható a munkámból, nem lehet tudni. Majd a moziban meglátjuk októberben.
– A tárgyakat a napokban az Almalombban is kiállították. Mesélj erről a kiállításról!
– Az Utak és Átjárók nevű kiállításon hét munkám látható, a filmben szereplő plasztikákkal együtt, a hely kétéves születésnapi eseményéhez kapcsolódva. Az Almalomb egyébként több szállal fűződik hozzám, hiszen Hosszúhetényben van az az Üvegmúzeum, melyet édesapám hozott létre, illetve az általam személyesen is ismert Bocz-leszármazottak nagypapája volt valaha e terület és a malom tulajdonosa, működtetője. A kiállítás egészen június 17-ig lesz látható.
