A Magyar Idők értesülései szerint nehéz lenne egy 800-1200 eurós minimálbért kigazdálkodni, még akkor is, ha az állam nem szedné be a járulékokat. Egy ilyen drasztikus emeléssel a magyarországi vállalkozások szűk köre maradna csak talpon.
Hiába tartják fontosnak a hazai gazdasági szereplők az itthoni fizetések fokozatos felzárkóztatását a nyugat-európai bérekhez, ez egyelőre belátható időn belül nem valósulhat meg.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint ugyanis nagyon szűk az a hazai vállalkozói réteg, amely ki tudna gazdálkodni egy 800-1200 eurós hazai minimálbért. A hazánkban működő multik valószínűleg ki tudnák fizetni a bruttó 300 ezer forint feletti bért is, azonban a kis- és középvállalkozói szektor gyakorlatilag tönkremenne egy 800-1200 eurós hazai minimálbértől.
A főtitkár szerint a legkisebb bér duplájára emelésével is már egyre nagyobb mértékben lennének foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések, sokan feketén dolgoznának vagy kevesebb munkaórára jelentenék be alkalmazottjukat. Mindemellett a járulékrendszert is felborítaná a hirtelen emelés, és a nyugdíjak kifizetése is veszélybe kerülne.
Hazánkban 410 euró, azaz 127 ezer forint lett 2017-től a minimálbér, ez az összeg nagyjából a környező országokéval egyezik meg.
Egységes bérek azért sem lehetnek, mert a fizetések meghatározása tagállami hatáskör, a minimálbérről, valamint az állami dolgozók fizetéséről az adott ország kormánya határoz, a versenyszféra fizetéseit a cégek saját hatáskörükben döntik el. Ezzel a Jobbik bérunió ötlete sem közgazdasági, sem jogi értelemben nem valósítható meg és hiába gyűjti össze az egymillió aláírást, Brüsszelben nem fog eljutni a jogalkotási szakaszba.
