Kíváncsi rá, hogyan lehet bemutatni Magyarország első egyetemének, a Pécsi Tudományegyetem alapításának jelenetét, vagy hogyan lehetséges az, hogy egy festményen olyan épületek szerepeljenek, melyek a jelenet idején még csak nem is álltak a helyükön? Íme, egy kis visszatekintés Dudits Andor munkásságába, aki méltatlanul el lett feledve, holott kora egyik legkiválóbb festője volt.
Az egyetemalapítást ábrázoló festmény restaurálását Boromisza Péter Munkácsy díjas festőrestaurátor végezte el. Az Aula belső falán elhelyezett új faliképen pedig a tudományterületeket, az egyetem, a város és az egyházmegye egységét ábrázolják. A faliképeket Mauks Zoltán és Dittrich Csilla alkotta, akik a Magyar Restaurátorok Egyesületének tagjai. A megújult aulát Udvardy György megyéspüspök áldotta meg az ünnepélyes Tanévzáró Szenátusi Ülésen, június 17-én.
A Múzeumok Éjszakája rendezvényhez idén is csatlakozott a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont. A programban az időszaki kiállítás, a Mozaikok a pécsi felsőoktatás múltjából és jelenéből című tárlat szerepelt, de a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény is látogatható volt június 24-én. Az este folyamán Reisz T. Csaba: „Sehol sem érzi a festő az alkotás gyönyörét jobban, mint a freskófestésnél”, Dudits Andor (1866-1944) festőművész élete és művei címmel tartott előadást.
Dudits Andor a 19-20. század kiváló festőművésze volt, akit felkértek a pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezése után arra, hogy készítse el az aula freskóját az éppen felújítás alatt álló épületben. A művész az 1367-es egyetemalapítás jelenetét ábrázolja a festményen, mégis kortárs, a 20. századi egyetemhez kapcsolódó személyek láthatóak rajta.
Dudits korábban olyan munkákat készített, mint a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületének falfestményei, a Kőbányai Részvény-sörfőzde házának mozaikfríze vagy a Fiumei úti Nemzeti Sírkert árkádos sírboltjának mozaikképe. Pécsi festménye Klebelsberg Kuno, kísérete pedig Halasy-Nagy József rektor, Faluhelyi Ferenc, Pekár Mihály és az Erzsébet Tudományegyetem első tanárainak arcvonásait hordozza. Bár 1367-ben a Havas Boldogasszony-templom és a Gázi Kászim pasa dzsámija sem állt még, a háttérben a Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház mellett az említett épületek is szerepelnek. A festmény lenyomata a 20. század eleji Pécsnek, hiszen a dzsámi épületén még megtalálni a barokk tornyot is.
A festőművész életéről és munkásságáról a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályának hivatalos blogján jelent meg írás.
