Alig kezdődik el a tanév, a gyerekek azonnal megismerkednek a tanító piros tollával és a toll hordozott jelentésével. A javítószándékot sok esetben nem tudja még értelmezni a kisiskolás, füzetében a rikító piros korrekciók hibáira, nem pedig a jó teljesítményére hívják fel a figyelmet. Nem csoda, hogy a piros tollon szocializálódott gyerekek olykor visszahúzódó, önbizalomhiányos felnőttekké válnak.
Gondoljunk csak bele: ha főnökünk évértékelési beszámolójában csak azt sorolná fel, hogy miben vagyunk rosszak, miket hibáztunk el az évben, és min kell javítanunk, mi sem libbennénk ki felhőtlenül boldogan az irodájából, és valószínűleg minden motivációnkat elveszítenénk. Pontosan ez történik az elsősökkel is, amikor meglátják kijavított füzetüket, írástanulásnál. A piros aláhúzásokkal, javításokkal ráadásul nem csak az iskolában találkoznak, a legtöbb szülő is ezt az elrettentő színt használja otthoni korrekcióknál.
Rossz helyett a jóra irányítsuk a figyelmet!
Nem új keletű felfogás, hogy a rossz kiemelése helyett inkább koncentráljunk a jóra, hiszen sokkal tovább visz, ha nem a gyermek hibáit javítjuk ki, hanem a jó megoldásait karikázzuk be. Ezen gondolat analógiáján született meg az úgynevezett zöld toll módszer, melyet már pszichológusok, pedagógusok és szülők is használnak. Lényege, hogy az első osztályos tanulóknál az írásgyakorlatok során nem az elrontott, csúnya betűket karikázzuk be, hanem a szépet, jót, ezzel mutatva a példát, hogy mit kövessen.
Persze mindez nem azt jelenti, hogy a hibákat figyelmen kívül hagyjuk, csak más oldalról közelítjük meg a javítást: a jó teljesítményre irányítjuk a gyerek figyelmét, nem a rosszra, ezáltal nem frusztráljuk, hanem motiváljuk őt!
Bodor Andrea Lili, pécsi iskolapszichológus szerint a pozitív pedagógia segít, hogy a diák saját magához képest tudjon fejlődni, és ami még fontosabb, a jót erősíti meg és nem a rosszat. Elmondta, hogy több szülőt és pszichológust is ismer, akik próbálták a módszert első osztályban a betűk írásképének tanulásánál, és abszolút pozitív tapasztalatokról számoltak be. – Az is jó ebben a módszerben, hogy a csúnyán író gyereket is meg lehet erősíteni, mert biztos van pár jobban sikerült betűje, amit kiemelhetünk, ezáltal ő is kap megerősítést, következő alkalommal pedig az előzőleg kiemelt példákat fogja majd utánozni – teszi hozzá.
Persze teljesen más téma például egy felsős osztály történelem órája, ahol kissé körülményes lenne csak a jó évszámokat bekarikázni egy röpdolgozatban – sok fejlődést valószínűleg így nem várhatnánk a diákoktól. Ahogy a pécsi iskolapszichológus is kiemeli, az igazi kérdés az, hogy meddig és milyen feladatoknál alkalmazható ez a módszer.
– Érdekes tapasztalat, hogy a szülők sokszor nem értik a zöld toll lényegét, azt, hogy miért pozitív a hatása, mivel az ő generációjuk is úgy szocializálódott, hogy az ellenőrzőben csak a piros pontok jelenthetik az abszolút dicséretet, így ők is csak ezt tudják értékelni – mondja Bodor Andrea Lili.
