Gyorsabban kell csökkentenie az Európai Uniónak az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz, hogy a 2030-as és 2050-es célértékek teljesülhessenek – figyelmeztetett kedden az Európai Számvevőszék.
A szervezet értékelésében rámutattak: az előrejelzések szerint a jelenleginél komolyabb erőfeszítések szükségek ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló 2030-as és 2050-es célkitűzések teljesülhessenek, és ezekből valamennyi gazdasági ágazatnak ki kell vennie a részét.
A 2030-as célértékek eléréséhez az éves kibocsátás-csökkentést legalább a másfélszeresére kell emelni a következő évtizedben. A legjelentősebb változásnak azonban 2030-tól kell majd bekövetkeznie, amikor is a kibocsátás-csökkentési rátának három-négyszeresen kell meghaladnia a korábbi szinteket – közölték.
A szakértők szerint az uniós belső energiapiac létrehozása is rendkívül fontos, amely az EU egész területén lehetővé tenné a földgáz és a villamos energia szabad áramlását és határok nélküli kereskedelmét, biztosítva a megfizethető, fenntartható és biztonságos energiaellátást.
Egyebek mellett azt is kiemelték, hogy nem megfelelő mértékű az átállás az alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési módokra. Mint a jelentésben írták, a kibocsátás-csökkentési erőfeszítések sikere esetén is alkalmazkodni kell majd a klímaváltozáshoz, Európa éghajlata az évszázad végére ugyanis jelentősen eltér majd a maitól, még akkor is, ha 2 Celsius-fok alatt marad a Föld légkörének felmelegedése az iparosodás előtti mértékhez képest.
„Az EU és a tagállamok számára komoly nehézségeket jelent majd az is, hogy előre felmérjék és megtervezzék az alkalmazkodást, hogy ne későn és nagyobb költséggel kelljen fellépni” – hangsúlyozta Phil Wynn Owen számvevőszéki tag.
A fosszilis tüzelőanyagokból származó energiatermelés, illetve a közlekedési, ipari, mezőgazdasági ágazatok és a háztartások energiafelhasználása az Európai Unió kibocsátásának 79 százalékát teszi ki – olvasható a szervezet közleményében.
