Pécsen túl sok a szociológus és kevés a hegesztő, sok diák azonban minderről nem tudva, megérzésre választ szakmát. A pécsi felsőoktatási intézmények ősszel nyílt napokkal bombázták a középiskolásokat, mégis a legtöbben utolsó pillanatban döntenek a továbbtanulásról, sokszor rosszul, amelynek kiégés, pályaelhagyás, vagy munkahelyi boldogtalanság lehet a vége.
A 2017/2018-as tanévtől az oktatási intézményeknek kötelező egy tanításmentes napot pályaorientációs célra fordítaniuk. Nem véletlenül, hiszen sok diák tájékozatlan és nem a hozzá legjobban illő szakmát választja. Tóth Attiláné Molnár Valériának van rálátása a pécsi helyzetre, hiszen a Mag Ma Műhelyben pályaorientációs tanácsadás keretében is segíti a pécsi diákokat és szüleiket a helyes döntés meghozatalában két kollégájával, Kalapos Judittal és Visontai Kovách Dalmával.
Erős a csordaszellem, nagy a családi nyomás és sok az utolsó pillanatos döntés
Ha a középiskolások rosszul választanak felsőoktatási intézményt, vagy lemorzsolódnak tanulmányaik során, pályaelhagyók lesznek, vagy fiatal felnőttként nem boldogulnak a munkahelyükön, nem is sejtve, hogy hol rontották el.
A szakember szerint gyakori hiba, hogy sokan tantárgyakban gondolkodnak, és nem tevékenységekben, és erős a „csordaszellem” is. Követik a barátaikat valamelyik szakra anélkül, hogy kellően mérlegelnék, számukra is megfelelő lesz-e az adott pálya. Az is sokszor előfordul, hogy szülői nyomásra választanak pályát a diákok, vagy már fiatal korban tudják, hogy a családi vállalkozás vezetésében kell részt venniük.
– Legmegrázóbb esetem, amikor egy pécsi lány a jelentkezési határidő előtti napon, zokogva jött el hozzám tanácsadásra. Fogalma sem volt, mi akar lenni, csak annyit tudott, hogy tanulni szeretne – meséli Molnár Valéria. – Pedig a válaszok ott vannak bennünk, csak meg kell tanulnunk kérdezni magunktól. Például ha egy diák nyári munkára megy egy balatoni büfébe, rengeteg fontos ismeretet szerezhet önmagáról. Csak át kell gondolnia, hogy mit szerettem jobban csinálni? Emberekkel foglalkozni a pultnál, vagy hátul egyedül hamburgert sütni? A konkrét feladatot pontosan végrehajtani, vagy új dolgokat kitalálni, és így tovább. Mindez irányt mutathat számára a pályaválasztásban is – vélekedik a szakember.
A legfontosabb kérdés: hogyan szeretnék élni később?
A pályaválasztás előtt a diáknak először saját erősségeit kell megismernie, majd az ezekhez passzoló szakmák velejáróiról, ritmusáról, munkaerő-piaci és gazdasági helyzetéről is tájékozódnia kell a megfelelő döntéshez. Ugyanis az sem mindegy Molnár Valéria szerint, hogy az adott szakmával megvalósítható-e a diák által elképzelt élet. Lehet-e majd vele annyi pénzt keresni, amennyi elégedetté teszi, vagy tud-e olyan környezetben és feltételek között dolgozni, amit a szakma megkövetel: hétvégi munkák, sok utazás, egyéni- vagy csapatmunka és így tovább.
– Jó, ha a fiatal átgondolja, hogyan szeretné élni jövőbeni mindennapjait. Járt nálam diák, akiről kiderült, csak azért jelentkezett történelem szakra, mert imádta a Egri Csillagokat. A képzés végére azonban rájött, hogy se levéltárban, se tanárként nem szeretne dolgozni, így nem vagy csak nehezen tud elhelyezkedni a diplomájával – meséli.
„Mindegy kisfiam, csak legyen egy diplomád!”
Az egyetemnek régebben nagyobb presztízse volt, jobb elhelyezkedési lehetőségeket kínált és magasabb fizetést garantált, azonban ma már sok területen túlképzés jön létre, eminens példa erre a bölcsészképzés. Valamiért még mindig túl magasan van pozicionálva az egyetemi képzés, annak ellenére, hogy ma Baranyában egy villanyszerelő 350 ezer forintot is hazavihet, de asztalosként, vízvezetékszerelőként és kárpitosként sem kereshetünk rosszul. Megyénkben nagy hiány van a cukrászokból, lakatosokból, hegesztőkből és lakatosokból, de a hiányszakmák közé tartoznak a női szabó a szőlész-borász és a kőműves szakmák is.
A baranyai jövedelmekről itt írtunk bővebben!
