A sarkkörökön túl, ahol a nappal és az éjszaka akár fél évig is eltarthat, egészen átértelmeződik a napfelkelte fogalma: a grönlandi rádió (KNR) szerint a nyugat-grönlandi Ilulissatban már kedden (1.11) 12:56-kor felkelt a nap, pedig alapesetben először január 13-án kellett volna előbukkannia a sarki éjt követően.
Grönland harmadik legnagyobb, 4500 lelket számláló városának lakói aggódnak a nap korai feltűnése miatt. „Ide mindig csak január 13-án érkezik meg a nap. Valami nincs rendjén…” – idézte a KNR Holger Sivertsen 74 éves lakost.
A kutatók kizárják, hogy a jelenségnek geofizikai vagy csillagászati okai volnának. „A csillagzat állásán biztosan nem változott semmi” – nyilatkozta Wolfgang Lenhardt, az osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) geofizikai részlegének vezetője. A föld tengelyének és forgásának adatait ugyanis folyamatosan ellenőrzik.
Thomas Posch, a Bécsi Egyetem asztronómusa szintén kizárta, hogy a sarki éjszaka korai végének csillagászati oka volna. Azt gyanítja, hogy a megfigyelés a horizont helyi változására vezethető vissza.
A grönlandi jégtakaró felgyorsult olvadása révén alacsonyabban helyezkedhet el a horizont, és az eddigieknél korábban láttatja meg a napot – ez tűnik szerinte a legkézenfekvőbb magyarázatnak.
Lenhardt úgy véli, hogy ezen kívül még egy légköri jelenség is szóba jöhet, nevezetesen jégkristályok által kiváltott tükröződés a levegőben.
