Már hivatalos: véget ér a 2004 óta tartó kálvária, márciusban elkezdik feltölteni a Pécsbánya melletti Karolina-külfejtést. Persze nem egyről a kettőre fog ez történni: összesen hét év telik majd el, mire a csúf tájsebből a tervek szerint egy rendezett fás terület lesz, a helyiek kívánsága szerint. Mindezt egy lakossági fórumon jelentették be a rekultiváció érintett vezetői.
Sokáig csak beszéltek róla, aztán elfogyott a türelmük a pécsbányaiaknak. A csúf, holdbéli tájra emlékeztető Karolina-külfejtés nem csak külsőre bántja a szemet, az onnan szálló pornak komoly egészségkárosító hatása van és nyilvánvalóan a közelben élőket veszélyezteti.
A terület tulajdonosa, a Pannon Hőerőmű Zrt. már többször kísérletet tett a rekreációra, sok éve még egy zöldenergia-park létrehozásában is gondolkodtak, ám közös megegyezés híján hosszú évekig csak tolódott a probléma.
A helyi civilek nemrég összefogtak és Karolina Tájsebész Érdekvédelmi Csoport néven felkeresték a helyi városvezetést, majd Csizi Péter országgyűlési képviselő támogatásával aláírásgyűjtésbe kezdtek, főként az ott élő pécsiek körében. Február elején mintegy hétszázan írták alá a petíciót, a civilek pedig átadták az íveket a politikusnak.
Csizi Péter akkor elmondta, a kormány és a Pannon Hőerőmű Zrt. együttműködésével még az idén elindulhat a tájrendezés. Egy tizennégy éve húzódó probléma végére kerülhet pont.
Szerda este Pécsbányán lakossági fórumon ült egy asztalhoz a kormány részéről dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár, Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója és Csizi Péter.
Csizi Péter elmondta, azért fontos különösen a Karolina-külfejtés eltüntetése, mert sok százan élnek a tájseb körül, folyamatos veszélyeztetettségben – a talaj repedései, mozgásai már utcákat és házakat fenyegetnek.
– A legfőbb cél most az, hogy a képzeletbeli startpisztoly a lehető leghamarabb eldördüljön, hiszen a munkálatok kezdete biztosítékot jelent arra, hogy nem lesz több határidő-eltolás, halogatás, leállás – fogalmazott.
Dr. Aradszki András szerint minden évben előkerült a tájrendezés kérdése. Az elmúlt időszakban, Csizi Péterrel együttműködve garanciát kaptak a Nemzeti Gazdasági Minisztériumnál arra, hogy a 2019-es és az azt követő évek költségvetésében a kormány biztosítani fogja a Bányavagyon-hasznosító Kft.(BVH) számára a munkák elvégzésére szükséges keretet.
– A rekultiváció mintegy 5,8 milliárd forintból fog megvalósulni, melynek kétharmadért a BVH, egyharmadért a Pannon Hőerőmű Zrt. a felelős. A tájrendezési feladatokat utóbbi fogja ellátni, jó hír, hogy az erőmű közbeszerzés nélkül, hamar meg tudja kezdeni a munkákat – mondta el.
Végül a tájrendezés műszaki adatait és gyakorlatát Rudolf Péter ismertette.
A külfejtésbe 9,6 millió köbméter követ és félmillió köbméter termőföldet fognak tölteni, hogy a folyamat végére egy rendezett fásított, erdősített területet kapjanak a pécsbányaiak.
A hőerőmű márciusban elkezdi a munkálatokat, az első fázisban egy szűrőgátat telepítenek az egy millió köbméter vizet tartalmazó bányatóba, és a szűrt mennyiséget szivattyúval bocsátják el a természetes vizek felé. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelően naponta legfeljebb hatezer köbméter vizet emelhetnek ki.
Ezzel párhuzamosan kezdődik a kőzettel való feltöltés is. Itt naponta háromezer köbméter anyagot hordanak le a gödörbe. A Pannon Hőerőmű vállalása szerint tengerszint felett 169 méterig tölti fel a külfejtést, majd a BVH veszi át a feladatokat, ők a végső, 195 méteres magasságig töltenek. Mindez – az összes műszaki, hatósági, környezetvédelmi szabályokat és előírásokat betartva – összesen hét évet vesz igénybe. A hőerőmű négy, a BVH három évre tervez.
Arra is gondoltak, hogy mindez minél kevésbé zavarja a lakosságot. Mivel a külfejtés maga egy tölcsér, minden munkálati zaj sokszorosan felerősödik a környéken. Éppen ezért a feltöltés csak nappal és csak hétköznapokon fog zajlani.
