A pécsi templomokat bemutató sorozatunkat a Zrínyi Miklós utcában található Szent Andronikosz és Junia szerb ortodox kápolnával folytatjuk.
A szerb zsoldosok pécsi temploma
Ugyan a Zrínyi Miklós utcában található 2015 májusában felszentelt templom Pécs egyik, ha nem a legfiatalabb imahelye, azt azonban kevesen tudják, hogy a város már a török kor alatt is a szerb ortodox egyházközösség egy igen jelentős központja volt. Noha nagyon kevés forrás található erről a régi szerb ortodox templomról, annyit lehet tudni, hogy a Felsőmalom utcai piac környékén lehetett. De hogy lehet az, hogy az oszmán uradalom alatt Pécsett templomot kaptak a szerb ortodoxok?
Nos – mint az közismert – a török korban a hódítók lerombolták és dzsámivá alakították a pécsi keresztény templomokat, ugyanakkor ezzel egy időben szerb püspökséget állítottak fel szerte az országban azoknak a szerb zsoldosoknak, akik a seregeikben szolgáltak, így a Pécsett szolgáló szerb katonáknak is építettek templomot.
Az önsanyargató szent pécsi temploma
Ugorjunk egyet az időben, a pécsi szerb ortodoxok első ismert és fontos évszámához, 1939-hez, amikor a Pécsett élő Svetozar Lastic nyugalmazott lelkész újraszervezte az egyházközséget. A lelkész egy siklósi egyházi épületet adott el, melynek árából Pécsett vásárolt egy házat, melyből imaházat alakítottak ki 1949-ben. Ez a ház a Zrínyi utcában található a mai napig. Az ingatlan vásárlásakor Lastic egy fő szempontot követett: az épületben lennie kellett egy viszonylag nagy alapterületű kelet-nyugati tájolású szobának, melyben az ortodoxia szabályai szerint kialakítható az imaház. A templomot Oszlopos Simeon napján, szeptember 1-jén szentelték fel. Az imahelyet ezért nevezték el Oszlopos Szent Simeon Szerb Ortodox templomnak. De ki is volt ez a szent?
Oszlopos Simeon egy feltehetően 388-ban született remete volt, aki remetetársaival ellentétben nem barlangba vagy kunyhóba vonult el a magányba, hanem egy 10 méter magas kőoszlop tetejére. Az oszlop tetejére feltettek egy kőlapot, ezt korláttal vették körül, Simeon pedig ott imádkozott, vezekelt, böjtölt a magasban.
Rendhagyó lakóhelyét az évek során egyre magasabb oszlopokra cserélte, a legutolsó nagyjából 20 méter magas volt. Összesen mintegy negyven évet tölthetett az oszlopokon. Fiatal korában ennél komolyabb önsanyargatásáról volt ismert. Állítólag 2 és fél éven át félig eltemetve töltötte napjait egy kolostor kertjében, és olyan kegyetlen ciliciumot, azaz szöges övet viselt, hogy sebeinek szagát nem lehetett elviselni. A kolostorból azért tanácsolták el az alig 20 éves aszkétát, nehogy példájával elrettentse a kevésbé erőseket. Simeon ezek után a hegyekbe vonult, ahol egy kiszáradt ciszternában húzódott meg.
A semmiből épült új kápolna
Ezt az imahelyet azonban, ahogy rengeteg másikat sem, nem kímélte az államosítás, elvették a hívőktől. A Zrínyi utcai épületet a görögkeleti szerb egyház csak 1998-ban kaphatta vissza. Ennek a templomnak a különlegessége az a Szentendréből kapott egész falat betöltő ikonosztáz, mely a tizenkét apostolt ábrázolja, de meg kell említeni az itt található, egyházi szláv nyelven írt Oroszországban nyomtatott misekönyveket is, mint értékes ritkaságokat.
E templomépület 750 négyzetméteres telkén kezdtek bele 2014-ben a szerb ortodox egyház egyik legnagyobb és legfontosabb magyarországi fejlesztésébe: új kápolnát és harangtornyot emeltek a semmiből, a régi épületet pedig átalakították. A régi templom utcafronti része elvesztette liturgikus funkcióját, ma már a „Baranya megyei Szerb Egyházművészet” című állandó kiállításnak ad helyet, ahol ritka 18-19. századi ereklyéket és műalkotásokat láthatnak az érdeklődők.
Az Értékes Pécs program keretében 90 millió forintból és kevesebb mint egy év alatt megépült templomot – mely a Szent Andronikosz és Junia kápolna nevet kapta védőszentjeiről – 2015. május 3-án szentelte föl Irinej szerb ortodox pátriárka, Lukijan budai szerb ortodox püspök és Siluan gyulai román ortodox püspök.
Őszentsége Irinej pátriárka az eseményen elmondta, hogy a világ rossz dolgaival szemben a Pécsett épült kápolna nem csupán az imádság és a kereszténység szent helyévé vált, hanem a boldogság forrásává is, ahol minden hívő oltalomra lelhet. Hozzátette továbbá, hogy a kápolna felavatása rendkívüli összetartó erőt nyújt a pécsi szerbek számára, és megerősíti a szerb ortodox vallási közösséget is.
Forrás: Értékes Pécs
