A történelem változásai, viharai minden város, így Pécs utcaneveinek változásában is láthatóak, a baranyai megyeszékhelyen azonban számos különleges, sőt mulatságos eseménye is volt az utcanév-átnevezéseknek. Tudta, melyik út kapta nevét egy ló farka miatt? És hogy nem létező személyekről is neveztek el utcákat?
Pécs egyik legszebb útja a Széchenyi térről a Mecsek felé kanyargó Hunyadi út, amelyet azonban nem mindig hívtak így, sőt, amint Pesti János Pécs utcanevei 1554–2004 című könyvében is írja, „úgy látszik, hogy az egymást váltó politikai erők Pécsett ezzel az utcával és nevével akarták hatalmukat megjeleníteni.”
Az első évszázadokban még nem volt komoly probléma, általában Kaposvári útnak, utcának, illetve ennek német vagy magyar változatainak hívták, majd egy-egy jeles pécsiről kapott nevet. A gond igazából 1943-ban kezdődött, amikor az út felvette a Horthy Miklós nevet, igaz, ekkor már közel volt a háború vége, nem kellett sokáig szokni az elnevezést az ott élőknek. Horthy Miklós kormányzó egyébként többször járt Pécsett, azonban a városhoz nem volt komolyabb kötődése.
1945-ben az út egésze (beleértve a felső szakaszt is) egy huszárvágással a Demokrácia útja nevet kapta, az akkori vezetés ezzel a beszélő névvel akarta illusztrálni, hogy megváltozott a világ.
Azután 1950-ben még nagyobbat változott: a Széchenyi tértől induló szakasz maga a Kommunizmus Nagy Építője, azaz Sztálin nevét kapta meg. A Sztálin út elnevezés egészen 1956-ig fennmaradt, ekkor azonban, mint Pesti János könyvében olvashatjuk, a helyi lakosság határozott kérésére megváltoztatták az út nevét.
(Tudjuk, hogy Pécsett különösen élénk volt 1956-ban a forradalmi tevékenység, a Mecseki Láthatatlanok pedig még akkor is harcoltak, amikor máshol már leverték a felkelést, így nem meglepő, hogy a pécsiek nem rajongtak túlzottan Sztálinért.)
Ekkor kapta meg az út a Hunyadi János nevet, amit ma is visel. Az akkori indoklás azonban kissé meglepő volt: Hunyadi szobra a közelben van, és „a szobor lovának farka még benne van az utca tengelyében”.
Bár tulajdonképpen örülhetünk, hogy egy szobor lovának a farka adta az ihletet a névadáshoz, abban az időszakban előfordultak Pécsett cifrább esetek is. 1945 és 1956 között a pécsi utcanevek csaknem negyedét megváltoztatták, és olyan csodák születtek, mint az Ötéves terv utca vagy a Sztahanov utca.
Az 1848-as forradalom alakjait is felhasználták, mintegy párhuzamot vonva az akkori „forradalmi” helyzettel, illetve ehhez apropót adott a szabadságharc 100. évfordulója is. A városban így kapott utcanevet két 1848-as pécsi forradalmár, Majtényi Ferenc és Kocsis István. Apróbb probléma, hogy ők soha nem léteztek, valószínűleg félrehallás következtében kerültek utcanévtáblára Majthényi József és Katits István helyett – akik valóban főszereplői voltak az 1848-as pécsi eseményeknek.
Forrás: Pesti János – Pécs utcanevei 1554–2004
