Továbbra is mindent tudnak majd rólunk a neten!

Május 25-től változások várhatóak a digitálisan kezelt adatok területén. A GDPR (General Data Protection Regulation, azaz általános adatvédelmi rendelet) rövidítés mára már széles körben ismert, szinte mindenki kapott már e-mailt, esetleg applikáción belüli figyelmeztetést vele kapcsolatban. Lássuk, mi van mögötte és hogyan gondolkoznak róla hozzáértő pécsiek.

Nagy Ders, a PTE Informatikai Igazgatóságának főosztályvezetője szerint a hétköznapi felhasználók szempontjából drasztikus változásra nem kell számítani, mivel már eddig is viszonylag szigorúak voltak a hazai szabályozások. A felhasználók esetében változás akkor fog bekövetkezni, ha mindenki elkezd tudatosan bánni a saját adataival.

Nagy Ders szerint amennyiben valaki átolvasás nélkül elfogadja az adott oldal, vagy szolgáltató adatkezelési szabályait, akkor nem sok változást fog tapasztalni, hiszen az adatokkal ugyanúgy tudnak majd élni. Elég csak arra gondolni, hogy valaki regisztrál egy webshopba, elfogadja az adatkezelési szabályokat, akkor onnantól kezdve folyamatosan kaphat reklámleveleket.

Ha egyszer hozzájárulunk adataink felhasználásához, akkor onnantól kezdve sajnos nem lehetünk biztosak abban, hogy azokat nem fogják más módon felhasználni, vagy továbbadni, figyelmeztetett Nagy Ders.

Az utóbbi időben a legnagyobb adathasználattal kapcsolatos botrány a Cambridge Analytica botránya, a cég munkatársai ugyanis a Facebooktól úgy kértek, vettek adatokat, hogy arról a felhasználók nem is tudtak. Emiatt egy közösségi médiákkal foglalkozó pécsi szakembert is megkerestünk.

Az okostelefonok korszakában megfelelő odafigyelés nélkül szinte lehetetlen védekezni az ellen, hogy mindent megtudjanak rólunk regisztrációnkon, a bejelentkezéseken és az online viselkedésünkön keresztül.

A magyar internetezők átlagosan napi 4 órát böngésznek, amiből 1-2,5 óra csak a közösségi oldalakra megy el. Bár ez korosztályonként változik, az arányok hasonlók mindegyik generációnál, mondta Lévai Richárd pécsi közösségi médiaszakértő.

Lévai Richárd szerint a magánszemélyeket sokkal kevésbé érinti, vagy inkább érdekli az adathasználati törvény, illetve az adathasználat fogalma, mint cégeket. Az átlagos felhasználók nem olvassák el az új szabályokat, inkább csak végigkattintják, hogy tovább csetelhessenek. Céges környezetben viszont az új törvénynek való megfelelés érdekében rendkívül bonyolult technikai változtatásokra van szükség, nem csak a marketing, de például a munkaügy és a toborzási folyamatok, partneradatok tárolása szempontjából is. Ez sok kisebb vállalkozást nagy kihívás elé állít.

Minden kattintás, minden lájk, böngészési eredmény látható a közösségi oldalak üzemeltetői számára. Az adatvédelem és a törvényi háttér így a szakértők szerint nagyon fontos, mivel amennyiben az oldalak nem figyelnének rá, könnyen kiszivároghatnának a legféltettebb titkaink. Ezt hivatott megakadályozni az új törvényi szabályozás, tudtuk meg a médiaszakembertől.

Keveset tehetünk az ellen, hogy adatokat gyűjtsenek rólunk. Létezik azonban olyan megoldás is, amivel ezen segíthetünk, mint a titkos böngészés, vagy a közösségi média beállításai.

Ezek viszont általában kényelmetlenségekkel is együtt járnak, hiszen például nagyobb körültekintést igényel, hogy úgy nyissuk meg a böngészőt, ahogy ehhez szükség van rá. Lévai Richárd egyébként hasznosnak is tartja ezt, mivel az adatgyűjtéssel a böngészési élményt jobbá tehetik azzal, hogy minket érdeklő tartalmakat mutatnak nekünk a különböző online felületeken.

[su_box title=”GDPR” style=”soft” box_color=”#18ca49″ radius=”2″]A rendelet az Európai Unió és a Tanács által elfogadott, a személyes adatok védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló rendelete. Eddig a személyes adatok kezeléséről csak európai uniós irányelv szólt, azt pedig a tagállamok maguk – sokszor eltérő módon –, ültették át. Mostantól fogva ez változni fog, a rendelet minden tagállamban kötelezően alkalmazandó. A személyes adatok kezelése és védelme tekintetében ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt maga a GDPR megengedi.[/su_box]