Sok érv szól a biciklizés mellett, elsőre talán önkéntelenül is az egészségünkre gyakorolt pozitívumokra asszociálunk, de ne feledkezzünk meg a környezeti hatásokról sem! Nézzük csak, miért leszünk környezettudatosak, ha kerékpározunk.
Érdemes picit távolabbról indítanunk a vizsgálódást. A kerékpár közlekedési eszköz, így közlekedési aspektusból kell közelítenünk. A kerékpározás közlekedési szempontból főként a városi környezetben arat diadalt, hiszen gyorsabb és hatékonyabb, mint az autó és mint más tömegközlekedési eszközök. Biciklivel elkerülhetőek a forgalmi akadályok: közlekedési dugók, jelzőlámpák, balesetek; ezáltal gyorsabb is. Nem kell a dugóban ülni, néhány szlalom és már magunk mögött is hagytuk a problémás helyszíneket, mindeközben a napi testmozgást is letudhatjuk. Egy átlagos kerékpáros városi környezetben, a szabályok betartásával kb. 14-19 km/h átlagsebességgel halad. Ehhez képest például Budapesten, napközben, egy átlagos távú városi utazás során csak a legrutinosabb, legjobb helyismerettel rendelkezők tudnak 20 km/h-t megközelítő sebességgel közlekedni, de a fő közlekedési útvonalakon, a legterheltebb időszakokban alig haladja meg egy autós a 3-4 km/h sebességet.
A levegőszennyezés fő okozója a közúti közlekedés. Városi környezetben a belső égésű motorral rendelkező autók és a tömegközlekedési eszközök felelősek a legtöbb káros anyag kibocsátásáért. Természetesen a közlekedési csúcsidőszakokban e járművek még fokozottabban szennyezik a környezetet, hiszen a haladási sebesség lassul, többszöri megállásra kényszerülnek a járművek, illetve hosszabb ideig terhelik a környezetet. A levegő szennyezésen túl a zajemisszió is komoly probléma a lakott településeken. Láthatjuk, hogy környezetvédelmi szempontból a kerékpározás előnyei elvitathatatlanok.
A biciklizés kisebb Öko-lábnyomot hagy maga után. Egyrészt „kettő az egyben” eszköz: közlekedési- és egyben sporteszköz (nem kell külön autóznunk a fitneszterembe munka után és mégis megvolt a napi edzés ingyen). A biciklik gyártásához kevés nyersanyagra van szükség, használatához nem kell üzemanyag. Élettartama elég hosszú, átlagban kb. 10 év. Ráadásul nem kell gyakran cserélni, de ha kiszolgálta az éveket, csaknem valamennyi alkatrésze újrahasznosítható. Zajhatása minimális. Nem véletlen, hogy az Európai Unió több országában és így Magyarországon is kormányzati célkitűzés a kerékpáros forgalom részarányának fokozatos növelése a városi közlekedésben.
Sokak számára nagyon vonzóak azok az előnyök, melyeket a biciklizés kínál, de mégis tartózkodnak e közlekedési módtól és sporttól. Úgy érzik, nincs bennük meg a szükséges erőnlét, vagy nem tudják napirendjükbe beilleszteni. Ez esetben lehet megoldás az elektromos biciklik használata. Nézzük néhány előnyét: nem terheli a térdet és az ízületeket; nem fáradunk el az emelkedőn és széllel szemben sem; idősebbek számára is megoldás; nehéz ellopni őket, mert legtöbbjük kulccsal indul és nehezebb őket nélküle elmozdítani; nem kell hozzá jogosítvány, mégis gyorsabb, mint a hagyományos kétkerekű, emellett mindazt az előnyt élvezhetjük, amit az utóbbi nyújt. Felmerülhet azonban a probléma, hogy többe kerülnek, mint a hagyományos kerékpárok, nehezebb mozgatni őket (lépcsőn fel, s le), költséges az akkumulátorcsere, könnyebb leparkolni vele, mint egy 
autóval, de nehezebb, mint egy hagyományos biciklivel. Ezekre adnak választ a kerékpármegosztó-rendszerek, azokon belül is az E-közbringa rendszerek, melyek Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a 2000-es évektől egyre népszerűbbek. Hazánkban is mind jobban terjed az E- közbringa, következő cikkünkben bemutatjuk a legsikeresebb példákat.
