A szocialisták parlamenti frakciója február 12-i ülésén dönthet arról, hogy az MSZP önálló alkotmánykoncepcióját a parlament elé terjeszti-e valamilyen formában – nyilatkozta az MTI-nek Lamperth Mónika.
Az ellenzéki képviselő, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője, aki az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának is tagja volt, elmondta: bár kivonultak a testület munkájából, egy saját politikusaikból és kutatóikból álló testület elkészítette a párt önálló alaptörvény-koncepcióját. Döntés egyelőre csak arról van, hogy nem veszünk részt „a parlamenti performanszban”, emiatt azonban kérdéses, milyen legyen a viszonyulásunk az alkotmányozás egészéhez – mondta Lamperth Mónika.
Rámutatott: emiatt a frakciónak kell döntenie arról is, mi legyen az MSZP alkotmánykoncepciójának sorsa.
Mint kifejtette, korábban a szocialista képviselőcsoporton belül felvetődött, hogy önálló határozati javaslat formájában, vagy a parlamenti eseti bizottság előterjesztéséhez benyújtott módosító indítvány formájában a Ház elé is terjesszék az anyagot; ő maga akkor az előbbi megoldást támogatta, a döntés azonban a frakcióé.
A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló, a Magyar Szocialista Párt honlapján található anyag szerint az MSZP „megerősíti, hogy az alaptörvény nem az éppen hatalmon lévőké, az alkotmányozó hatalom akarata mögött ott kell állnia a magyar állam polgárai többsége támogatásának”. Nélkülözhetetlennek tartja a jogállami berendezkedés megőrzését, védelmének további garanciákkal való megerősítését, és hangsúlyozza, hogy az 1989-1990-es alkotmányozás eredményeit az új alkotmányban meg kell őrizni.
A Magyar Köztársaság államformája köztársaság, nemzeti jelképei nem változnak, a nemzeti jelképek köre a Himnusszal bővül – rögzítenék, lehetőséget adva arra, hogy országos népszavazási kezdeményezés az alkotmány módosítására is irányulhasson, népszavazásra nem bocsátható tárgykörök pedig csak a központi költségvetést, a zárszámadást, a központi adónemeket és a helyi adók központi feltételeit szabályozó törvények, továbbá az adók, a vámok, az illetékek és a járulékok mértékét meghatározó törvényi rendelkezések lehessenek.
„A Magyar Köztársaság a határain túl élő magyarok számára is biztosít az ország területén jogokat, amelyeket törvény szabályoz, határain kívül kedvezményeket és támogatásokat nyújt. Törvény egyes jogok gyakorlását magyarországi lakóhely meglétéhez kötheti” – áll az anyagban, amely szerint választójogot csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára kellene biztosítania az új alkotmánynak.
Kimondanák, hogy a sajtó és a média a politikai alapú hatalomgyakorlástól független.
A szöveg kitér arra is, hogy az állam köteles védelmet (de nem alanyi jogot) nyújtani a még meg nem született, de emberként fejlődő életnek – mint az élethez és emberi méltósághoz való jog későbbi érvényesülése feltételének – is.
A szocialisták jogforrásoknak a törvényt, a kormányrendeletet, a miniszteri rendeletet és a helyi önkormányzat rendeletét, továbbá a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletét tekintenék és rögzítenék: a jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan jogot nem vonhat meg, illetve nem korlátozhat, kötelezettséget nem állapíthat meg vagy nem tehet terhesebbé.
Szerintük az elfogadott alaptörvényt a következő parlamentnek kell megerősítenie, és ezt követően népszavazásra kell bocsátani.
A köztársasági elnöknek a jelenleg hatályos feltételek mellett marad fenn a joga az Országgyűlés feloszlatására, és a kormányt továbbra sem mentheti fel; az államfő „kiegyensúlyozó, kiegyenlítő szerepkört tölt be” – rögzítenék a szocialisták.
Az MSZP az új alkotmányban megtiltaná az indokolás nélküli elbocsátást a közszolgálatban; lehetővé tenné választott regionális önkormányzatok létrehozását; rögzítené, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész – akit 6 évre választana a Ház, és interpellálható lenne -, a számvevőszék elnöke és alkotmánybíró nem választható meg újra.
Az új alkotmány lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság ideiglenes intézkedésként felfüggeszthesse az alkotmányellenes jogszabály alkalmazhatóságát – áll a szocialisták koncepciójában, amely szerint a pártpolitikai szempontok érvényesülésének kizárása érdekében a jelenleginél szigorúbb szabályoknak kell vonatkozniuk az alkotmánybírói tisztség betöltésére, az Alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottságban pedig valamennyi képviselőcsoportnak egy-egy taggal kellene képviseltetnie magát.
