Elkészült az, a város gazdasági helyzetét taglaló dokumentum, amelyet Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő ismertetett a pécsi közgyűlésen csütörtökön. A négy külsős szakembert is tagjai között tudó tényfeltáró bizottság szerint a város méreteihez képest nagy intézményhálózat, a rossz döntések és a vagyongazdálkodás hibái miatt van nehéz helyzetben a pécsi költségvetés. A dokumentumot Páva Zsoltnak, Pécs polgármesterének adta át.
A tavaly ősszel megalakult tényfeltáró bizottság vezetője, Hoppál Péter elmondta, az utolsó megbeszélésükre május 30-án került sor, s az elmúlt hónapok során közel 2600 oldalnyi önkormányzati, céges iratot tekintettek át. A város gazdálkodását az 1990-es évektől tudták megvizsgálni, külön megnézték a Pécsi Közlekedési Rt.-vel, a Zsolnay-gyárral kapcsolatos dokumentumokat, valamint a városi stratégiai, fejlesztési terveket és a költségvetési anyagokat is áttekintették.
Mint mondta, nem pártokról és személyekről kíván beszélni, hiszen tudják, mikor milyen városvezetés volt 2009 előtt és után is, mindkét időszaknak vannak fontos konzekvenciái.
Elmondta, összességében érzékelhető, hogy 23 megyei jogú város közül a nehézipar megszűnése után Pécs vált talán a legsebezhetőbbé, és már a 90-es években felismerték, hogy a saját adó kivetése jó lehet a szűkülő források ellensúlyozására, de 1995 és 2001 között adóbevételek erősorrendjében Pécs a 20. helyen volt, míg a most prosperáló, lista elején álló Debrecen a 19. A 2008-2009-es válság 2010 környékén jelentkezett Pécsen, és a pécsi adottságok miatt könnyebben térdre kényszerült a város.
Az adóbevételek tekintetében a jelenlegi 6 milliárdos iparűzési adóbevételével Pécs a középmezőnyben van, Debrecen, Székesfehérvár, Győr szerepel a lista elején, mivel több mint 10 milliárd forint adóbevételük van.
Hoppál szerint a bizottság arra jutott, hogy a rossz politikai döntések is tetézték a gondokat, így például az olyan ügyek, amikor a téli síkosságmentesítésért akkor is fizetni kellett, amikor nem is volt tél, de említette a pénznyelő repülőteret, ami működik is meg nem is, és felidézte a jutalombotrányt, amikor a hitelből élő városban 3,1 milliárdot osztottak szét jutalmakra.
Az elnök szerint koncepcionális gondok is voltak, mert nem volt megfelelő gazdaságfejlesztési elképzelés sem, a rendszerváltás utáni ipari park annyira kicsi volt, hogy az más városokhoz képest megmosolyogtató. Ezért fontos, hogy a déli ipari parkból 200 hektárt sikerült megszerezni, amit most ki lehet ajánlani befektetőknek.
A városi vagyonkezelő korábban nettó befizető volt, ehelyett pénznyelővé vált – a korábbi hitelfelvételek és a koncepció hiánya miatt. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. tulajdonlási gondjai, vagy a közösségi közlekedés anomáliái mind súlyos problémákat okoztak. Az EKF-programban megépült – és a pécsieknek fontos – kulturális intézményhálózat fenntartása is jelentős áldozatot kívánt Pécstől, s azok fenntartását önállóan nem tudta megoldani – miután a harmadik Orbán-kormány állami fenntartásba vette ezeket az intézményeket, megoldódott a finanszírozási probléma.
Megemlítette, hogy a város sok ezer gyermek sportolásának biztosításával bőven a kötelező feladatain túl teljesít, de ha bízunk egy fenntartható városban, az egészséges fiatalok jövőjében, akkor erre áldoznia kell a városnak. Beszélt arról is, hogy amikor azt vizsgálták, hogy a PTE-vel való együttműködések mennyiben járultak hozzá a város gazdasági fejlődéséhez, nagyítóval sem találtak ilyen fejezetet. Hiszen például start-up programokkal, a duális képzéssel, vagy inkubátorházakkal is generálhattak volna olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak a város és térsége foglalkoztatási gondjainak kezeléséhez.
Ugyanakkor azáltal, hogy a város 24 milliárd forintot átengedett a fejlesztési forrásokból a Modern Városok Program keretében az egyetemnek, bízik abban, hogy a PTE katalizátor-szerepet tölthet be. Kitért arra is, hogy bár az önkormányzat adósságát átvállalta a kormány, de a cégekét nem, így a meglévő 12 milliárdos adósságszolgálat komoly nehézséget jelent. A 2-2,5 milliárdos évenkénti költségvetési hiány felét ez teszi ki.
Ennek egy része a 2009 előtti döntéseknek, másik része a 2009 után kényszerű döntéseknek tudható be, így például a szükségszerű buszbeszerzésnek.
„1990 és 2008 között a város finanszírozása, állami bevételeinek folyamatos csökkenése és a saját bevételek nem túl dinamikus emelkedése, valamint a városi cégek gazdálkodása, a túl nagy intézményrendszer és a sorozatos hibás politikai döntések együttesen okozzák azt, hogy napjainkban sem megoldott a város nullás költségvetési működése” – összegzett Hoppál Péter.
Az ellenzék részéről Kóbor József, LMP-s képviselő azt mondta, hogy mindezt tudták, közhelygyűjtemény. A DK képviselője, Kunszt Márta pedig azt mondta, hogy ugyanabba a folyóba lép bele a város, ha nem vonja le a következtetéseket. Fogarasi Gábor jobbikos képviselő vitatta, hogy a dokumentum nem politikai lenne, míg Kővári János az ÖPE részéről új városrendezési terv elkészítését, az okosváros koncepció előtérbe helyezését szorgalmazta.
