Pécs vendéglátóhelyeit, boltjait, utcáit járva sokszor hallhatunk olyan rosszul kiejtett idegen szavakat, melyek már szinte a magyar nyelv részeivé váltak. Ennek nem tudjuk, hogy örüljünk-e vagy sem, de néhány jó példát és szabályt összeszedtünk a témában. A lényeg az, hogy lehetőleg senki ne kérjen olasz étteremben „gnoccsit”.
Bizonyára a mai napig sokakat izgat, hogy vajon hogyan kell helyesen kiejteni a Nike cipőmárka nevét, Van Gogh-t, a Beatles-t, a gnocchit, vagy például azt, hogy sci-fi. Önmagában már ez is elég érdekes probléma, az azonban még izgalmasabb kérdés, hogy vajon kell-e egyáltalán pontosan úgy ejtenünk bizonyos idegen – például francia, angol, olasz eredetű – szavakat, ahogy azokat „származási” nyelvterületükön ejtik?
[WpProQuiz 141]
Például: franciás hangsúllyal és hanglejtéssel kell nekünk kiejteni azt a pékségekben és kávézókban sokak számára komoly kihívást jelentő szót, hogy „croissant”? Vagy itt egy másik, alapvetően gyakran előforduló név, amivel egyesek meg tudnak küzdeni: Shakespeare. Úgy kellene ejtenünk, ahogy az angolok ejtik? Ha igen, az bajos, mert akkor szinte biztos, hogy nincs egy ember sem Magyarországon, aki teljesen jól ejti.
[WpProQuiz 142]
Szerencsére, nincs olyan nagy baj, ugyanis mint az Tótfalusi István Kiejtési szótárának bevezetőjéből kiderül, nem kell azon erőlködnünk, hogy a croissant-t a számunkra idegen, furcsa, nehéz franciásan hörgős-gurgulázós módon ejtsük ki „khroászan”-nak, ahogy azon sem, hogy Shakespeare nevét „shéjkszpíör”-nek mondjuk.
[WpProQuiz 143]
Az ugyanakkor más kérdés, hogy a magyar nyelv ilyen és ehhez hasonló esetekben szeret egyszerűsíteni, aminek az eredménye a magyarba rögzült „sekszpír” (ez a betűejtés jelensége, azaz amikor kiveszünk nem kívánt, a kiejtést nehezítő betűket idegen szavakból) és „kroszant”, melyek kifejezetten slamposan hangzanak. De ettől még tudjuk, hogy miről van szó, noha azok az angolok és franciák, akik ezt esetleg hallják, nem fogják száz százalékosan érteni, hogy mit is akarunk.
[WpProQuiz 144]
A lényeg Tótfalusi kiejtési szabálya szerint az, hogy téves az a közkeletű álláspont, miszerint „az adott idegen szó kiejtésekor a lehető legtökéletesebben utánoznunk kell az illető nyelvben szokásos hangzást”, mivel – folytatja a nyelvész – „ha magyar emberrel magyarul beszélünk, az idegen hangkészlettel és idegen hanghordozással kiejtett név csúnyán ki fog ütni beszédünkből”. És valóban, ha valaki hallott már valakit olasz étteremben „szpágeeetit” kérni olasz hanghordozással és kiejtéssel, az tudja miről van szó. Szóval, mondjuk csak nyugodtan, hogy „shékszpír”, „spagetti”, „kroaszan” (lehetőleg a szó végi té hangot ne ejtsük), nem lesz gond.
Van Gogh viszont nem „van góg”, hanem nagyjából „fán hóh”, szóval Tótfalusi szabályának is vannak határai, de – valljuk be – nem túl esélyes az, hogy a magyarok egyszer helyesen (vagy legalább majdnem helyesen) fogják ejteni a holland festő nevét.
[WpProQuiz 145]
Ugyanakkor sok olyan idegen szó van, amit egyszerűen csak nem ejtünk jól. Ennek oka pedig az, hogy hosszú évek alatt ezeknek a szavaknak a helytelen kiejtése berögzült a nyelvbe, köszönhetően többek között annak, hogy az idősebb generációk nem voltak annyira topon idegen nyelvekből, ezt viszont azzal kompenzálták, hogy a rosszul ejtett szavakat elcsépelték, amik így örökségként továbbszálltak a fiatalabb nemzedék tagjaira.
Példákból akad bőven: A Levi’s nem „lévisz”, hanem „livájz”. A Mitsubishi nem „micsubicsi”, hanem „micubisi”. A tiramisu az „tiramiszu”, nem pedig „tiramisu”, a gnocchi az „nyokki”, nem „gnoccsi”, a prosecco sem „proszeccsó”, hanem „proszekkó”, a cordon bleu (magyarul „kék szalag”) nem „gordon blú”, hanem „kordon blő”, és bizony a Beatles nem „bitlisz”, hanem „bítlz”. A pinot noir meg „pino noár”. Végezetül: a Nike nem „nájk”, hanem „nájki”, mivel az ógörög Niké istennő neve a márkanév alapja (ha olyan eredendően angol szó lenne, mint mondjuk a bike, azaz „bájk”, akkor lenne „nájk”).
Ha bármilyen idegen nyelvű szó kiejtése fejtörést okozna, íme egy oldal, ami kimondja nekünk helyesen.
Tótfalusi István könyve pedig itt elérhető digitális formátumban.
