Hivatalosan is életbe lépett az új START-szerződés, miután Hillary Clinton amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kicserélték a ratifikációs okmányokat Münchenben, a nemzetközi biztonsági fórum alkalmával.
Az új orosz-amerikai szerződés értelmében mindkét félnek 1550 alá kell csökkentenie hadászati nukleáris robbanótöltetei számát, a hordozóeszközök száma pedig nem haladhatja meg a 700-at. A megállapodást Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök 2010. április 8-án írta alá Prágában.
A dokumentum az 1991-ben megkötött START-I szerződés, illetve a hadászati támadó potenciálokról 2002-ben kötött szerződés (SORT, más néven Moszkvai Szerződés) helyébe lép. A START-I 2009. december 5-én járt le, de a felek vállalták, hogy a START-III életbelépéséig kötelezőnek tekintik a START-I előírásait.
A ratifikációs okmányok cseréjét követően Münchenben Lavrov azt emelte ki, hogy az új szerződés pontosan olyan formában lépett életbe, mint azt a két államfő aláírta. Az orosz külügyminiszter várakozása szerint az együttműködés e kérdésekben tovább folytatódik a kétoldalú konzultatív bizottság keretei között.
Lavrov kifejezte azt a meggyőződését is, hogy „a szerződés megfelel mind Oroszország, mind az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek, elősegíti a többoldalú leszerelés folyamatát”. Szavai szerint ezt az eredményt nem sikerült volna ilyen gyorsan elérni, ha (a folyamatot) nem kísérte volna oly gondosan figyelemmel Oroszország és az Egyesült Államok elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama.
Hillary Clinton szimbolikus jelentőségűnek minősítette, hogy a START-szerződések ratifikációs okmányainak cseréjére Németországban került sor. „Egykor ez az ország a +hidegháborús+ idők nézeteltéréseinek a jelképe volt, de ma segített nekünk az összefogásban” – mondta az amerikai külügyminiszter. Mint megjegyezte, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak sikerült haladást elérnie az „újraindítási” folyamatban. „Amikor pedig arról a gombról van szó, amely leginkább nyugtalanít bennünket, s amelynek megnyomása nukleáris katasztrófához vezethetne, azt állapíthatjuk meg, hogy a felek ma újabb lépést tettek abba az irányba, hogy ezt a gombot sohase nyomják meg” – hangsúlyozta Clinton.
Az amerikai külügyminiszter értékelése szerint az okmányok cseréjével a két ország „kinyilvánította elhatározott szándékát a bizalom erősítésére, a kockázatok csökkentésére, a kiszámíthatóság, a stabilitás és a biztonság szintjének emelésére”.
