Pécs határán túl vannak érdekes településnevek, melyek számunkra annyira ismerősek, annyira sokszor emlegetjük őket, hogy nem is merül fel: vajon honnan a név? Mármint, most komolyan, ki tudja egyből, hogy Kozármisleny neve honnan ered? Vagy Pécsbagota? Nos, jó böngészést!
Abaliget
Abaliget neve nem meglepő módon török eredetű, az Aba török névből eredeztetik, ami törökül apát jelent, ehhez hozzábiggyesztették a „liget” szócskát, ami ugye kisebb erdőt, berket jelent és kész is az Aba, avagy az „apa ligete”.
Babarc
Babarc volt már Boborc, Boborcz, Boborch, Babarch, Bibarc, sőt még Bybarch is. Szintén török névből ered, feltehetően a Bej-Barsból, aminek nagyon vagány jelentése van: úr-párduc. Minden bizonnyal így hívták azt a török birtokost, aki a település ura volt.
Pécsbagota
Kicsit rejtélyesebbnek tűnik első hallásra a fura csengésű Bagota név, de sajnos nincs nagy trükk a Pécs melletti település nevének eredtében. A hely ura egy szláv származású férfi volt, akit vagy úgy hívtak, hogy Boguta (szerb-horvátul), vagy úgy, hogy Bohuta (csehül).
Baksa
Baksa, akárcsak Bagota, a Körös patak közelében található baranyai település, nevéről sokan úgy gondolják, hogy a „bak” szóból ered, de valószínűbb, hogy egy szláv földesúrról kapta a nevét, ami Bokša vagy Bogša lehetett.
Beremend
Beremend is sok néven futott az évszázadok alatt, volt már Beremen, Boronen, Beremehy is. A környéken élő német nemzetiségiek az azokat összefogó nemesről vagy földesúrról nevezhették el az 1200-as években, a név alapja a Berman, Barmann, Beermann lehet.
Berkesd
A Berkesd egy régi név és egy melléknév összeollózásából született helységnév. A Berkes egy név is, viszont jelenti azt is, hogy ligetes vagy bozótos. Berkesd alapvetően annyit tesz, hogy „egy ligetes, bozótos helyen”. Érdemes itt megemlíteni Dinnyeberki nevét is, ami a fentiek nyomán annyit tesz, hogy „dinnyében gazdag liget”. Mecseknádasd pedig ugyanezen az alapon „Mecsekoldali nádas területet” jelent. Ez a „-d” egy régi birtokos jel volt. Ugyanakkor Szederkény is hasonló: „szederrel benőtt területet” jelent.
Boda
Boda neve elég egyszerűen alakult. Élt itt egy magyar származású Boda vagy Buda nevű földesúr, aki ezt a Pécs melletti települést igazgatta.
Bóly
A „bóly” vagy „boly” annyit tesz, hogy kupac, halom (például hangyaboly), de régen használták egy kisebb embercsoport leírására is. Ugyanakkor egyes vélekedések szerint a Bol, vagy a Bolu névből is eredhet, de mi az első verzió mellett állnánk ki, az jóval érdekesebb.
Cserkút
Egyszerű ez, mint a bot. A cser fanév és a kút összevonásából ered, a név pedig arra utal, hogy ez a település egy cserfákkal körbenőtt, vagy egy cserfabélelésű kútnál vagy forrásnál alakult ki.
Harkány
Azt gondolnánk, hogy Harkány neve különlegességet rejt, pedig nem. A legvalószínűbb, hogy a fürdővárost a harkályokról nevezték el, bizonyára jobb nem jutott eszükbe, mert kétséges, hogy Harkányban több lett volna a harkály, mint máshol. Lehet azonban köze a harka vagy horka méltóságnévhez, ami a nagyfejedelem és a gyula után a legrangosabb tisztség volt. Ki tudja?
Keszü
Keszü az ómagyar Keszi törzs képviselőiről kaphatta a nevét, korai verziójában Kesző is volt, de az ősverziója a Keszey lehetett.
Kovácsszénája
Kovácsszénája nevének érdekes módon sok köze nincs semmiféle kovácsokhoz, legalábbis a népszerűbb teória szerint: egy Kács nevű (pontosabban eredetileg Kaach) úr szénaföldjéről kaphatta a nevét, ezt a nevet azonban a magyarok nehezen tudták kimondani, és inkább megtoldották pár betűvel, hogy a számukra értelmesebb kovácsot adja ki. Egy másik verzió szerint Baranyában a kovácsokat mondták rövidítve kácsnak, és ebből lett aztán újra kovács.
Kozármisleny
Kozármisleny nem is olyan régen, 1928-ban jött létre Kiskozár és Misleny települések egyesítésével. Kiskozár azért volt kicsi, mert már volt egy Nagykozár, valahogy a két „kozárt” meg kellett különböztetni. A kozár helynév a „kabar” népcsoport nevéből ered, a magyarsághoz csatlakozó kazár néptöredék egy kisebb csoportja ugyanis itt telepedett le. A Misleny helynév pedig egy szerb-horvát eredetű személynévből keletkezett.
Kővágótöttös
Kővágótöttös eredete a népvándorlás, a honfoglalás korára vezethető vissza. A Töttös nevet az Árpád-korban eredetileg személynévként használták a Tüttüs formában. A kővágó előnevet 1913-tól jegyzik, és nyilván a középkortól folyamatosan fejtegetett Jakabhegyre utal, mely ott mered a települések lábánál.
Hosszúhetény
A Pécs melletti falu neve régen Heten volt, ami a hét számnév származéka volt. Egy másik feltevés szerint a törzsnévszerű „hetényes” helynevek (Lovászhetény, Tiszahetény, Hetényegyháza, Hetény) sorát gazdagítja, tehát ha létezett ilyen törzs, akkor Pécs mellett biztos, hogy volt dolguk. Emellett az is lehet, hogy személynévi eredetű, azaz azonos a magyar Hetény személynévvel. Hogy miért hosszú? Nos, azért, mert hosszúkás a falu.
Orfű
Orfű neve elég spéci módon alakult. Az „or” egyfajta mélyedést, barlangot, árkot, gödröt vagy lyukat jelent, a „fű” pedig nem a mezei fű, hanem a „fő” átalakult formája, mely régen bejáratot jelentett. Annak tudatában, hogy a Sárkány-szakadék bejárata, vagy szája a falu házai között volt, kimondható, hogy Orfű neve azt jelenti, hogy „szakadék-bejárat” vagy „barlang-bejárat”.
Pellérd
Nem tisztázott Pellérd nevének eredete a mai napig. Egyesek szerint talán a kun Beler névből kaphatta a nevét, ami tudóst, vagy tudót jelentett, de az is lehet, hogy egy Peller nevű földesúrról nevezték el.
Pogány
Elég evidens lenne, hogy Pogányt valamiféle pogánysággal kapcsolatos történetről nevezték el, de jóval valószínűbb, hogy a Bogan, a Pagan, esetleg a Pokan névből ered. Már csak azért is, mert Pogánynak megszületése óta működött és látogatott volt a temploma.
Vajszló
A baranyai dinnyemekka neve olyan szép magyarosan hangzik, pedig aztán egy szláv névből ered, az azonban kérdéses, hogy Wojislav, Voyzlow, Wohwslo, Woyzd, vagy Vayzlo, esetleg Vojislav, vagy Vojslav volt a neve a terület vezetőjének.