Lakner Tamás neve a minőség garanciája. Amibe csak belekezd, mindenbe csempész valami újdonságot, különlegességet. Legyen szó akár az általa vezetett Szélkiáltó együttesről, akár a Bartók Béla Férfikarról, az európai bordalfesztiválokról, vagy épp az ő művészeti vezetésével megrendezett tavaly nyári Pécs Cantatról.
No és a közreműködésével születő lemezekről, melyek hangszeres muzsikusként vagy karnagyként jegyzik. 2010 végén jelent meg a Hungarotonnál az a dupla album, amelyen Kodály férfikari műveit vezényli, márciusban a boltokba kerül az ugyancsak hiánypótló Erkel-cd, áprilisban jön ki a kuriózumnak ígérkező Márai-lemez, és a közönség régi óhaját valóra váltva idén megszülethet a magyar bordalokat felsorakoztató zenei anyag is.
A Liszt-díjas pécsi karnagy tavaly decemberben másodízben is Artisjus-díjat kapott. A szerzői jogvédő hivatal a magyar zene magas szintű tolmácsolásáért ítéli oda ezen elismerést. Nehéz lenne megmondani, hogy a Pécs Cantaton ősbemutatóként műsorra tűzött kompozíciónak, vagy a Kodály-lemezeknek köszönhető-e e fontos szakmai díj, de nem is ez a lényeg.
– Az én felkérésemre, a Bartók Béla Férfikar számára írta Vajda János a Pannonii Carmen-t, amely Janus Pannonius verseire született, s a Carmina Burana egyfajta ,,reinkarnációja” – másfajta zenei világ, ám témája a bor dicsérete – meséli Lakner Tamás. – Férfikarra, két zongorára és ütőhangszerekre komponált mű. Büszke vagyok, hogy én vezényelhettem először, de biztosan sok helyütt bemutatják még, hisz nagyszerű darab.
– Miként Kodály férfikari művei is azok, melyeket a Hungaroton felkérésére énekelt lemezre a Bartók Férfikar.
– Már az is szakmai elismerés, hogy e profikkal dolgozó, nagy hírű kiadó minket bízott meg a feladattal. A Kodály-összkiadás részeként jelent meg dupla albumunk, ami attól is különleges, hogy a zeneszerző férfikari műveiből korábban nem készült teljes felvétel. Épp ezért nagy kihívás volt mind a kórus, mind az én számomra. Nehéz darabokról van szó, de úgy gondolom, ilyen feladatok révén fejlődik az együttes. Az én szakmai pályámnak pedig – bizton állíthatom -, az eddigi legjelentősebb állomása volt e munka. A két cd-n több mint negyven mű szerepel, összesen száztíz percnyi anyag. Nem időrendi sorrendben követik rajta egymást a darabok, hanem témakörök szerint. Tartalmaz bordalokat, a haza és haladás gondolatkörében fogant kompozíciókat, versmegzenésítéseket, népdalfeldolgozásokat egyaránt. Akadnak köztük olyan művek is, amelyek eddig nem szerepeltek egyetlen kiadásban sem. Ezekhez Kodály özvegye, Péczely Sarolta segítségével jutottunk hozzá. Felcsendülnek például a Cinka Panna című daljáték férfikari részei is. E művet a szerző Pécsett kezdte írni, aztán úgy döntött, életében nem engedi kiadni. Tán mert nem érezte oly erőteljesnek, mint mondjuk a Székelyfonót. A Biciniumok jó néhány, férfikarhoz illő darabját is felvettük, így lett teljes a lemez. Három éven át dolgoztunk rajta. Amikor megtanultunk öt-hat művet, fölénekeltük őket. A Kodály Gimnázium aulájában készültek a felvételek, Dobos László zenei vezetésével és stúdiójának technikájával.
– A másik hiánypótló lemez, mely márciusban jelenik meg, Erkel Ferenc kórusműveit tartalmazza.
– Erkel volt az úgynevezett dalár-mozgalom elindítója, legfőbb szorgalmazója. S minekutána ezt elsősorban férfikarok alkották, szerzeményeit azokra írta. Soha senki nem vette lemezre őket, de egy részük közkézen forgott, igaz, nem az eredeti, hanem aktualizált szöveggel, az adott kornak és történelmi helyzetnek megfelelően átírt változattal. Például az ,,Éljen hazánk, magyar nemzetünk” sor eredetileg úgy hangzott: ,,Éljen soká Ferenc Józsefünk”. Amikor már nem volt időszerű őt dicsőíteni, megváltozott a szöveg is. Ugyanígy jártak az istenes és a hazafiságtól túláradó versek.
– Hol voltak fellelhetők e művek?
– Budapestről, a Széchenyi Könyvtárból és a gyulai Erkel Múzeumból gyűjtöttem össze a kéziratokat, azok alapján igyekeztem rekonstruálni a műveket. Ez sok esetben nem is volt olyan egyszerű, ugyanis néhánynak csak a szólamkottái voltak meg, a partitúrája nem, ráadásul a legtöbbön az írás is elég nehezen volt olvasható. Arra törekedtünk, hogy az eredeti szöveggel vegyük föl a dalokat. Két népi ihletésű mű is helyet kapott a lemezen, közülük az Elvennélek én, ha adnának címűt Erkel a Pécsi Dalárdának ajánlotta abból az alkalomból, hogy tiszteletbeli tagjukká választották. A hazafias és királydicsőítő darabok mellett természetesen a Himnuszt is felvettük, ami ugyancsak ritkán szólal meg férfikari előadásban.
– Karnagyi jubileumot ünnepel, hisz harminc esztendeje vezeti a Pannon Volán Bartók Béla Férfikarát.
– Egy életműnek is beillik ez a tevékenység, ha megnézzük, szakmailag honnan hová jutott el az együttes e három évtized alatt. Apró lépésekkel haladtunk előre. Tizenöt év kellett ahhoz, hogy külföldi szereplést merjünk vállalni, s megméressük magunkat a nemzetközi mezőnyben. Hosszú utat tettünk meg a kórusolimpiai győzelemig, de nem ülünk a babérjainkon. Addig folytatom velük a munkát, amíg úgy érzem, van továbbfejlődési lehetőség.
– Miként sikerül összetartani e különböző életkorú csapatot?
– Nem könnyű feladat, ötven százalékban pedagógia, ötven százalékban szakmai munka, hisz 18-tól 75 évesig vannak a kórusban különböző zenei képzettségűek. Az idősebbek képviselik a hagyományt, a folyamatosságot, rájuk épp olyan nagy szükség van, mint a fiatalokra. A sikerek, a közös élmények, a földrészeken átívelő utazások valamennyiük számára inspirálóak. Mindezt persze nem adják ingyen, de a munkába fektetett energia többszörösen megtérül.
– A még régebb óta tartó ,,szerelem”, a Szélkiáltó együttes pedig immár harminchét éve szolgálja kettős múzsáját, a zenét és az irodalmat.
– Nagyon szeretünk együtt muzsikálni, s nem panaszkodhatunk, sokfelé hívnak minket ma is. A Hangzó Helikon sorozatban tavasszal, egész pontosan április 11-én jelenik meg legújabb lemezünk. Nemcsak a költészet napját ünnepeljük ekkor, de Márai Sándor születésnapját is, és az ő megzenésített versei lesznek hallhatók a cd-n. Márait a legtöbben prózaíróként ismerik, pedig van egy verseskötete is. Nagyon sokat dolgoztunk ezeken a dalokon, nem volt könnyű közel kerülni a költeményekhez. A gondolatiságuk, a felépítésük, a szerkezetük olyan, hogy nehezen adták meg magukat a zenének. Ha kellett, többször is nekiláttunk, új ötleteket próbáltunk ki és dobtunk el. De megérte, mert egy letisztult stílusú, kiérlelt anyag született. Az eddigi Szélkiáltó-lemezektől abban is különbözik, hogy hangszerelésében, a versek zenei formába öntésében újfajta megoldások is fellelhetők.
– Miféle szakmai terveket dédelget 2011-re?
– Lehetőségben nincs hiány, ám hogy mire lesz anyagi forrásunk, még nem tudom. A Bartók Béla Férfikart meghívták például nyárra a toscanai kórusfesztiválra, kínai fellépésre is elutazhatnánk, sőt, amikor épp egy éve Minneapolisban részt vettünk a kóruskarnagyok nemzetközi konferenciáján, Kodály dalaival és bordalos műsorunkkal akkora sikert arattunk, hogy a 2012-es, Texasban tartandó hasonló konferenciára már akkor meghívtak bennünket. Hazai közönségünk óhajának eleget téve, szeretnénk kiadni egy bordalos lemezt saját repertoárunkból és a fesztiválokon elhangzott legnépszerűbb számokból. Kodály, Bartók és Erkel bordalai mellett operettek, musicalek e témájú számait is tartalmazza majd a válogatás. A Szélkiáltóval is folytatjuk a munkát. Kossuth-díjas költőnk, Bertók László 75. születésnapjára legutóbbi kötetéből megzenésítettünk néhány verset. Ezen tovább dolgozunk, s ha összeáll egy lemeznyi anyag, jó lenne azt is kiadni.
