Éles vita volt a Fidesz és a KDNP között az új alkotmányról a siófoki frakcióülésen, a pénteki napilapok tudósításai szerint.
A Népszabadság arról ír, hogy a KDNP ultimátumot adott Orbán Viktornak és a Fidesznek, mondván, az új alkotmányban ragaszkodnak a magzati élet, a házasság és a család alkotmányos védelmének rögzítéséhez. A lap úgy értesült, hogy kőkemény, a kormány megalakulása óta soha nem látott vita volt a frakcióülésen.
A Magyar Hírlap szerint is éles vita volt, a feszültséghez pedig az is hozzájárult, hogy a tanácskozás előtt a képviselőknek kiosztott alkotmánykoncepció másfél oldalas összefoglalójában a KDNP által képviselt kérdésköröket nem rögzítették.
A napilap ugyanakkor úgy tudja, hogy szó sem volt KDNP-s ultimátumról, vagy arról, hogy ők ne támogatnák az új alaptörvényt.
A Népszabadság cikke szerint a frakcióülésen részt vevő kormányfő azt mondta, hogy az abortusz szigorításába vagy „egy ilyen hazug riogatásba belebuknánk”. A miniszterelnök ezzel arra utalt, felesleges olyan megfogalmazást az alkotmányba emelni, amely lehetőséget ad a támadásra, „s annak a hazug hírnek az ellenzéki terjesztésére, hogy lám, mégis jön az abortusztilalom”.
A napilap arról ír, hogy a KDNP szerint a házasságról, a család alkotmányos védelméről, és legfőképp a magzati élet védelméről szóló alapvetések azok, amelyek köteleznek. A kisebbik kormánypárt világossá tette: ha a Fidesz ezt másként gondolja, vagy a Fidesz számára ezek az alapvetések alkotmányosan nem fontosak, akkor nem is kell új alkotmány.
A vita során Kövér László a KDNP-re utalva állítólag úgy fogalmazott: „egy világnézeti rétegpárttal nehéz tárgyalni”. Végül a KDNP visszavonult a kérdésben – olvasható a Népszabadságban.
A Magyar Nemzet írása szerint a frakcióülésen mintegy húsz kormánypárti politikus szólalt fel a készülő új közoktatási és felsőoktatási törvény kapcsán, és legtöbbjük az óvodák, iskolák finanszírozási problémáira világított rá. Felmerült például, hogy a jövőben állami vagy önkormányzati fenntartásúak legyenek-e az iskolák, hiszen ma az önkormányzatokra hárul a terhek nagyobb hányada, amit a települések egy része képtelen kigazdálkodni.
A kormányfő beszédéből többen arra következtettek, hogy az új pénzügyi keretek ismeretében változni fog a közoktatási és a felsőoktatási törvény koncepciója is – írja a Magyar Nemzet.
