Református presbiter, szülész-nőgyógyász, nudista, feminista, szabadkőműves – és talán a legnagyobb kommunista pécsi hazaáruló. Ez dr. Doktor Sándor élete címszavakban. A sokoldalú politikus fejében egy ritkán tapasztalható káosz uralkodott, érdemes belepillantani.
Az előző, kommunista-szocialista rendszer egyik hőse volt Doktor Sándor. A rendszerváltás után a korábban piedesztálra emelt szülész-nőgyógyászt, korának egyik legnagyobb hazaárulóját nyilván megfosztották nimbuszától, viszont tagadhatatlan, hogy a tudományos életben ért el áttöréseket. Ellentmondásosnak azonban még így is nehezen nevezhető a kommunista hős, ugyanis nagy szerepet vállalt Pécs első világháború utáni szétrombolásában, tálcán kínálta fel a várost a megszálló szerbeknek.
A témában nemrég tartott előadást dr. Radó Bálint, a Baranya Megyei Levéltár Főlevéltárosa, aki segített eligazodni Doktor Sándor életpályáján.
Dr. Doktor Sándor 1864. január 4-én született Beregrákoson, egy tízgyermekes református parasztcsaládba. Szülei hosszú éveken át lelkésznek szánták, ám ő végül Budapesten az orvostudományi egyetemet végezte el. Miután lediplomázott, több évet kint töltött Nyugat-Európában, ahol a korszellem, a látásmód is hatott rá – éppen ezért furcsa a kommunizmus felé való fordulása is később.
Teljes zűrzavar, világképek összemosódása
Rettentően komplex volt Doktor Sándor látásmódja. A neveltetéséből adódó vallásos vonal mindvégig jelen volt, több késői írásában megjelenik Isten neve párhuzamosan a kommunista materialista szemlélet mellett. A szovjet hatalom mindvégig csak ez utóbbit igyekezte hangsúlyozni, kidomborítani. A kádári időben „haladó értelmiségiként” emlegették.
Nézetei között tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Doktor Sándor minden bizonnyal szabadkőműves volt. Írásos bizonyíték nincs rá, hiszen a titkos társaság nyilván nem dokumentálja saját dolgait, de kortársai tudni vélték róla, hogy a pécsi Irányi Dániel páholyához tartozott. A szabadkőművesekhez való csatlakozásában biztos nagy szerepet játszott az a pár év tanulmányút Nyugat-Európában.
A szabadkőművességnek tulajdonképpen három világosan kihirdetett programja volt: a filozofikus, a filantróp és a progresszív szempont szerinti tevékenykedés. Abból a szempontból jeleskedett Doktor Sándor, hogy életpályáján lekövethető mindhárom felfogás.
Egyfelől hosszú évekig nem szakadt el az egyháztól, 1903 és 1906 között az újonnan alakuló belvárosi református egyházközség presbitere volt, később viszont nézetei miatt elváltak útjai a helyi egyházi vezetőktől.
Másfelől a marxista tanok jobban domináltak minden más irányzatnál. Nevéhez fűződik a Pécsi Munkásképző Egylet megalapítása, aminek aztán ő lett az elnöke. Egy „Munkásiskolát” is indított, a városháza dísztermében szervezett előadásokat, ő maga is gyakran hirdette ott a tanokat. A Pécsi Szociáldemokrata Párt alakulásakor is kulcsszerepet játszott, később elnöke is lett. És elévülhetetlen „érdemei” vannak abban, hogy az első világháborút követő szerb megszállás teljesen tönkretehette a várost.
Mindemellett jelen volt a tudós-kutató-orvos irányultság is. A bábaképzés, nőgyógyászat, önkéntes nővérképzés terén jeleskedett, sok orvosi egyesület vezetője volt. Az első világháborúban Doktor Sándor önkéntes vöröskeresztes ápolónői tanfolyamot hirdetett, egy mozgó hadikórházat állíttatott fel Pécsen vezető orvosként, amivel aztán egyszer a frontvonalon is megfordult.
Egyébként több más irányvonalat is képviselt: kevesen tudják, hogy a feminizmus nagy szószólója volt és sokan a nudizmus úttörőjének is tartják. Családjával, sok lányával – összesen hat született – rendszeresen fürdőzött meztelenül többek között a kórházhoz tartozó medencében – hogy ez hogyan igazítható a vallásos szemlélethez, az persze nagy kérdés és egy újabb ellentmondás.
Örült a szerb rémuralomnak
Az első világháborút követő őszirózsás forradalom után Pécsen Nemzeti Tanács alakult, elnökévé Doktor Sándort választották.
Amikor Üszögpuszta felől megérkeztek a megszálló szerb csapatok, Doktor Sándor lelkesen köszöntötte őket. Amikor pedig megbukott a Tanácsköztársaság, a számos kommunista vezető ide, a szerb megszállás, idegen vezetés alatt szenvedő Baranyába, Pécsre menekült. Közben a lelkes Doktor parancsára
deportálták Nendtvich Andort, a legendás pécsi polgármestert.
1921-ben viszont megszületett a döntés, a győztes antant hatalmak nyomására a szerbeknek el kellett volna hagyni a térséget. Az ide menekült kommunistáknak, emigránsoknak persze ez nagyon nem akaródzott, Doktor Sándor érvelt a szerbek maradása mellett.
Ekkor kiáltották ki a kérészéletű, senki által el nem ismert Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot a Széchenyi téri nagygyűlésen, Dobrovits Péter szerb festő vezetésével.
Augusztus 21-én viszont végleg menniük kellett, megérkezett a Nemzeti Hadsereg. A sokáig élő híresztelésekkel szemben Pécsett semmilyen megtorlás nem következett, amivel a kommunisták riogattak. A szerb és magyar vezetők – köztük Doktor Sándorral – Eszékre menekültek. A hazaáruló orvos ott, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban folytatta tevékenységét.
Hányattatott időskorában is hirdette a bolsevik tanokat
1941 májusáig élt Eszéken, mikor is a második bécsi döntés közvetett következményeként a királyi honvédség bevonult Délvidékre. Doktor Sándort letartóztatták, Pécsre hozták, ott pedig felségsértés és izgatás vádjával tíz év börtönt kapott – tekintettel voltak már időskorára. A szegedi Csillag börtönbe vitték, ahonnan a váci fegyházba került később. A második világháború végén innen szabadították ki a szovjetek. Ezután Csepelen élt, kommunista gyűléseken vett részt, szónokolt, mígnem 1945-ben Keszthelyen rossz látása miatt autó elé lépett és életét vesztette.
Testét Pécsre hozták, díszsírhelyet kapott, utcát neveztek át a nevére, rövidesen pedig felavatták a Vilt Tibor által megformált egész alakos szobrát. A hazaáruló alakja egészen 2011-ig állhatott a helyén, akkor elvitték.