A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent a kormányhatározat a korábban bejelentett, 250 milliárd forintos stabilitási tartalékról. A határozat tételesen megszabja, pontosan melyik minisztériumnak, hivatalnak, hatóságnak, állami alapnak mekkora összeget kell zárolnia – ismerteti a szombati Népszava.
A napilap cikke szerint ezeket február 23-ig kell bejelenteniük a Magyar Államkincstárnak. Az összes intézkedés közel 240 milliárd forintos tartalék képzésére elegendő, ami hozzávetőlegesen megfelel a korábban bejelentettnek.
A kormány több alap költségvetését is megnyirbálja: a Munkaerőpiaci Alap egyenlegét 16 milliárd forinttal kurtítanák, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot és a Nemzeti Kulturális Alapot összesen 10 milliárd forinttal veszik vissza. A Nemzeti Földalapból félmilliárdot zárolnak. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadási előirányzatoknál 10 milliárdot takarítanak meg. A fogyasztói árkiegészítés kiadásait hasonlóan 10 milliárd forinttal rövidítik meg.
Az állami szervek közül a legnagyobb befizetők a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (közel 40 milliárd forint), a Belügyminisztérium (35 milliárd forint), a Honvédelmi Minisztérium (26 milliárd forint). A Nemzetgazdasági Minisztérium ezekhez képest kisebb összeggel, ötmilliárddal járul hozzá a tartalékhoz, még a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 13,2 milliárdot kell befizetnie.
A határozat ugyanakkor elrendeli, hogy az egyes szerveknél melyek azok az előirányzatok, amelyek mentesülnek a zárolás alól. Többek között egyes egyházi és kisebbségi ügyek, az EU-elnökség kiadásai, a kollégiumi támogatások és a népszámlálás tartozik ide. A határozat elrendeli, hogy a stabilitási tartalék érdekében – amely feladata a rendkívüli, előre nem látható események finanszírozása – módosítsák az államháztartási törvényt, hogy azt minden költségvetési évben kötelező legyen – olvasható a Népszavában.
