Nikola Gruevszki jobboldali kormánya a migrációs válság csúcspontja alatt kerítéssel és élőerős védelemmel tartóztatta fel a bevándorlókat a macedón határon, lezárva ezzel a balkáni útvonalat. Ez a lépése nagy indulatokat váltott ki Brüsszelben és a korábbi demokrata amerikai kormányzatban is – írja az Origo.
Lassan egy hete foglalkoztatja a közvéleményt, hogy Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő Magyarországon kért menedékjogot. A politikus ezt maga jelentette be közösségi oldalán, és egyúttal arról is beszámolt, hogy több halálos fenyegetést is kapott az elmúlt napokban. A hírt azóta megerősítette mind a macedón, mind a magyar Belügyminisztérium.
Az ügynek több, nagyon fontos mozzanata van:
- Mint kiderült, a macedón politikus menedékjog iránti kérelmet nyújtott be az illetékes magyar hatósághoz.
- Erre egy rakatnyi példát lehetne hozni, ugyanis Nyugat-Európában számtalanszor előfordult korábban, hogy egy közhivatalt viselő személy menedékjogot kért egy másik országban, és nem tért addig haza, míg le nem folytatták az eljárást a fogadó államban. Erre többek között belga, német és francia esetet is lehet hozni.
- Az ellenzéki álhírgyárláncolat összehangoltan „rárepült” a hírre, és mindezt úgy igyekeztek tálalni, hogy a kormány titkolózva egy „elítélt bűnözőt” rejteget.
- Csakhogy a Gruevszki-ügy legfontosabb mozzanatairól egy szót sem ejtettek: milyen körülmények vezettek oda, hogy egy korábbi vezető macedón politikus kénytelen volt elhagyni hazáját, és egy másik országhoz védelemért fordulni, illetve milyen folyamatnak az eredményeképpen, és mi alapján ítélték el a kormányváltás után?
- A Gruevszki-ügy, és annak tálalása kristálytisztán rávilágít a nemzeteken átívelő Soros-hálózat létére: mi volt az oka, hogy egy politikust a nemzetközi politikai porondon ilyen látványosan meghurcoljanak és lejárassanak?
Soros György rátette kezét a fejlesztési pénzekre, és kiépítette szerteágazó hálózatát Macedóniában
Soros György jó pár éve agresszív terjeszkedésbe kezdett „Európa kapujában”. Macedónia 2008 óta kap fejlesztési forrásokat az Egyesült Államoktól egy államközi együttműködési szerződés alapján. Mivel ez az amerikai adófizetők pénzéből folyósított támogatás, éveken keresztül kizárólag az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) koordinálta a programot. Csakhogy Macedónia és a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) 2012 februárjában egy olyan szerződést írt alá, ami Soros alapítványát tette meg a fő pénzelosztónak. Ezek után az USAID szkopjei központja azonnal 2,5 millió dollárt ítélt meg a helyi Soros-hálózatnak, amely összeg évről évre nőtt: 2014-re 4,8 millió dollárra emelkedett, hogy aztán 2016-ban egy öt évre szóló 9,5 millió dolláros keretet nyissanak meg Soroséknak. Tehát az amerikai fejlesztési források jelentős részben a Soros által hirdetett nyílt társadalom eszméjének térnyerését segítik az országban – írja a lap.
