Megszólaltak a pécsi szocialisták is a túlóratörvény kapcsán. Az egységes pártutasítás alapján „rabszolgatörvénynek” titulált módosítás nem tetszik nekik. Erről beszélt Gulyás Emil, az MSZP városi szervezetének elnöke, önkormányzati képviselő. Hiába lehet csak önkéntesen vállalni a túlmunkát, az MSZP ezzel nem foglalkozik.
Gulyás szerint a törvénnyel két probléma is van: a formája és a tartalma. Egyfelől az a módszer, ahogy ezt elővezették, végigvitték – azaz nem a törvényalkotás szokásos rendjében, hanem azt megkerülve, néhány nap alatt – minden cinizmust meghalad.
Másfelől az éves négyszáz túlóra 176 órás havi munkaidővel számolva körülbelül két és fél hónap pluszmunkát jelent – aki már életében dolgozott órabérben, az tudja, hogy ennyivel többet fizikálisan képtelenség többet dolgozni. Akik megfogalmazták ezt a törvényt, azok minden bizonnyal az iskolapadból ültek át a parlamentbe – mondta Gulyás, akinek egyébként Pécsett több zálogházban is komoly érdekeltsége van, amikről ő úgy beszélt, hogy azok szociális intézmények.
– Felmerül a kérdés: kinek az érdeke ez a törvény? Sokak szerint a multiké, akik különféle befektetési ígéretekkel kecsegtetnek, ám szerintem jelentős befolyásoló tényező lehet a fideszes oligarchák köre is. Ugyanis ma nem kevés számú embert foglalkoztatnak Fideszhez közel álló személyek – ők érdekeltek lehetnek abban, hogy a hazai munkaerőt minél jobban ki tudják zsigerelni – tette hozzá.
– Mit tehetünk mi? – tette fel a kérdést a szocialista képviselő. Elmondta, a pécsi szocialistáknak az a kérésük-javaslatuk van, hogy minden szakszervezet, civil szervezet, minden olyan párt, akinek elege van a Fidesz jogtiprásából, működjön együtt és így közösen lépjenek fel a vezetés ellen.
Most is kihasználatlan a túlórakeret
A Magyar Időknek Szalai Piroska szakértő elmondta, hazánkban a munkavállalók hetente átlagosan 40,6 órát dolgoztak tavaly. Ha a cégek zöme kihasználná a 250 órás túlmunkakeretet, akkor akár a 44 órát is meghaladná az átlagos heti ledolgozott óraszám.
Szalai Piroska határozottan elutasítja azt a megközelítést, hogy a feketetúlmunka miatt lenne alacsony hazánkban annak éves átlaga. A nagyvállalatoknak jelentős kockázatot jelentene, hogy ne legálisan dolgoztassa túl a munkavállalókat. Az egyéni megállapodások alapján elterjedtebb a túlóránál az eltérő munkarend a kis- és középvállalkozói szektorban.
