Mivel az Egyesült Királyságban továbbra is bizonytalanság övezi, hogy megerősítik-e a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodást, az Európai Bizottság megkezdte a megállapodás nélküli kilépés esetén alkalmazandó, rendkívüli helyzetre szóló cselekvési tervének végrehajtását – közölte a testület szerdán.
A tájékoztatás szerint a bizottság arra való tekintettel döntött így, hogy az Európai Tanács múlt heti csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában arra szólított fel, hogy minden szinten és minden eshetőség tekintetében fokozzák a felkészülést a megállapodás nélküli kilépésre. A bizottság ezzel teljesíti azon kötelezettségvállalását, hogy az év végéig elfogadja az alkalmazandó összes szükséges javaslatot – közölték.
A csomag 14 intézkedést tartalmaz azokon a területeken, ahol a megállapodás nélküli Brexit jelentős zavart okozna a 27 tagú EU polgárai és vállalkozásai számára. E területek közé tartoznak többek között a pénzügyi szolgáltatások, a légi közlekedés, a vámügyek és az éghajlat-politika – közölték.
Amennyiben a kilépésről rendelkező megállapodást a brit parlament a kilépés tervezett márciusi időpontja előtt nem erősíti meg, úgy a megállapodás nélküli Brexit forgatókönyve lép érvénybe.
A bizottság indoklása szerint annak biztosítása érdekében tartja elengedhetetlennek és sürgetőnek az intézkedéseket, hogy a szükséges rendkívüli intézkedések 2019. március 30-án hatályba léphessenek, miután az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból (EU). Valamint azért, hogy az említett területeken korlátozzák a megállapodás nélküli Brexit esetén bekövetkező legjelentősebb károkat.
Kiemelték, az intézkedések nem csökkentik a megállapodás nélküli kilépés hatásait, továbbá nem orvosolják a felek felkészülési hiányosságait, és nem egyenértékűek az uniós tagsággal járó előnyökkel vagy a kilépésről rendelkező megállapodásban előírt átmeneti időszak feltételeivel. Csak azokat a konkrét területeket érintik, ahol ez az EU alapvető érdekeinek védelméhez szükséges és ahol a felkészülési intézkedések önmagukban nem elégségesek. Hangsúlyozták, hogy az intézkedéseket az unió egyoldalúan, alapvetően ideiglenes jelleggel és korlátozott hatállyal fogadja el – közölték.
Az Európai Bizottság megerősítette továbbá, hogy minden körülmények között biztosítani kívánja az Írország és Észak-Írország határ menti megyéi közötti jelenlegi uniós programok folytatását. Ennek érdekében a bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő, hogy a béke és a megbékélés határokon átnyúló támogatásának folytatására és megerősítésére irányuló uniós PEACE program 2020 végéig a megállapodás nélküli Brexit esetén is folytatódjon Észak-Írországban – tették hozzá.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az intézkedéseket tartalmazó csomag bemutatását követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette, „abszolút katasztrófa lesz”, ha Nagy-Britannia rendezetlen módon, azaz a megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót. A bizottság és a tagállamok keményen dolgoznak annak érdekében, hogy elkerüljenek egy ilyen forgatókönyvet, de ehhez mindkét félnek jelentősen hozzá kell járulnia – tette hozzá Juncker.
Az is kiderült, hogy azonos feltételekkel telepedhetnek le Nagy-Britanniában az uniós és az unión kívüli bevándorlók a Brexit után.
Az új bevándorlási szabályozás, amelynek 168 oldalas tervezetét Sajid Javid belügyminiszter mutatta be szerda délután a londoni alsóházban, kimondja, hogy a Brexit után tervezett, várhatóan 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak lejártával Nagy-Britannia nem érvényesíti tovább az EU-n belüli szabad mozgás alapelvét.
Az új rendszer az EU-ból és a máshonnan letelepedési szándékkal érkezők esetében egységesen a szakképzettségre összpontosít majd, nem arra, hogy ki honnan jött – áll a tervezetben.
A dokumentum szerint ez azt jelenti, hogy bárki, aki az Egyesült Királyságba akar beutazni, ezt csak engedéllyel teheti meg.
A szabályozási tervezet leszögezi ugyanakkor, hogy London az EU jelenlegi tagállamainak állampolgárai számára nem kívánja az utazás előtt kiváltandó vízumhoz kötni a belépést, és az uniós országokból érkezők a jövőben is használhatják az elektronikus ellenőrzőkapukat a határállomásokon.
A dokumentum szerint a brit kormány azt javasolja, hogy ez legyen kötelező erejű eleme egy jövőbeni „mobilitási partnerségi viszonynak”, abban az esetben, ha az Európai Unió is kész viszonossági alapon ugyanerre a kötelezettségvállalásra.
A tervezet szövege szerint a turisták továbbra is „nagyvonalú jogosultságokat” élvezhetnek majd az Egyesült Királyságban, de a javaslatcsomagból egyértelműen kiderül az is, hogy ez csak hat hónapnyi tartózkodásra érvényes.
Azok, akik a jövőben munkavállalási, tanulmányi vagy családegyesítési célból érkeznek, ezt engedély birtokában tehetik meg, beleértve az EU-állampolgárokat is. A tervezet megfogalmazása szerint mindenkinek, aki az Egyesült Királyságba érkezik, „egyéni bevándorlási státusa” lesz, és ez képezi majd az új brit bevándorlási ellenőrzés rendszer alapját.
A brit hatóságok ezeket az egyéni bevándorlási státusokat ismertetik majd a légitársaságokkal, kiderítendő, hogy az adott személy jogosult-e beutazni az Egyesült Királyságba.
A dokumentum kiemeli, hogy az EU-állampolgárok jelenleg útlevél helyett hazájukban kiállított személyazonossági igazolvánnyal is beutazhatnak az Egyesült Királyságba. A tervezet szerint azonban ezek az igazolványok nem feltétlenül biztonságosak, mivel csalásokra és egyéb visszaélésekre adhatnak lehetőséget, ráadásul a brit állampolgároknak és minden más beutazónak útlevelet kell felmutatniuk a belépéshez.
A tervezet szerint a brit kormány szándéka az, hogy 2025-ig engedélyezi a személyi igazolványok használatát, de csak azoknak az EU-állampolgároknak, akik az Egyesült Királyságban addigra letelepedett vagy előzetes letelepedett státust kapnak.
A teljes jogú letelepedett státushoz az EU-val kötött megállapodás alapján az kell, hogy a külföldi uniós országok állampolgárai a Brexit után tervezett átmeneti időszak végéig öt évet életvitelszerűen eltöltsenek az Egyesült Királyságban. Az előzetes letelepedett státushoz azok az EU-polgárok juthatnak hozzá, akik az átmeneti időszak végén már az Egyesült Királyságban élnek, de még nem öt éve. Ők is kitölthetik az öt évet, és utána kaphatnak letelepedett státust.
A szerdán ismertetett tervezet szerint 2025 után azonban már az e két letelepedett kategóriába tartozó EU-állampolgárok is csak akkor használhatják utazásra a hazájukban kiadott személyi igazolványokat, ha ezek a személyazonossági kártyák megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (International Civil Aviation Organisation, ICAO) biometrikus szabványainak.
Jóllehet a tervezet a magasan szakképzett külföldi munkaerőnek kedvez, a szövegben szerepel azonban, hogy a brit üzleti szektor számos ágazatának igényeit meghallgatva a belügyminisztérium lehetővé teszi idénymunkások rövid távú, egy évre szóló foglalkoztatását. Az ő jogosultságaik azonban szigorúan korlátozottak lesznek: nem telepedhetnek le az Egyesült Királyságban, nem hozhatják magukkal hozzátartozóikat, és nem lesz hozzáférésük a brit költségvetésből finanszírozott, térítés nélküli juttatásokhoz.
A brit üzleti szektor szakmai szervezetei jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül.
A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A brit mezőgazdasági termelők uniója (NFU) arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy a brit agrárszektornak évente 90 ezer idénymunkásra van szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. A szervezet figyelmeztetése szerint ha a brit mezőgazdaság nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, „a földeken fog elrothadni a termés”.
