Mi is a szilveszter? Az óév búcsúztatása, az újév köszöntése hangoskodással, kürtöléssel, mulatsággal, alkohollal. Ennél azonban sokkal többről van szó, ugyanis évezredes hagyománya van a hedonista estének. Belepillantottunk az ünnep történelmébe.
Azt gondolhatnánk elsőre, a szilveszteri mulatás, evés-ivás csak az utóbbi századokban vált divattá: zajosan kell megünnepelni az év utolsó napját, azt, hogy új évszámot írhatunk már.
A féktelen hedonista ünneplés azonban a római szaturnáliákból ered. Ezt az ünnepet Szaturnusz isten tiszteletére ülték a téli napfordulókor, december 17-én. Augustus császár háromnapos ünnepet tartott ilyenkor, később négyre is kibővült. Sőt, amikor már nem szabályozták, egy hétig is elnyúlhatott, december 25-ig. Különlegessége volt ennek az ünnepnek, hogy gyakorlatilag megszűntek a társadalmi rangok, a nemesek, magas rangú tisztek egy asztalhoz ültek a pórnéppel, a rabszolgákkal.
A szaturnáliákból visszamaradt hagyomány a fagyöngyé is. Ugyan ma már csak a „fagyöngy alatt szabad a csók” szokást ismerjük, főként az angolszász vidékeken, az ókorban, erdőben a fagyöngy alatt mindenki elengedhette gátlásait és nem csak a csók volt szabad – sőt, kötelező.
Maga a szilveszter név Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki 335-ben december 31-én hunyt el.
De sok népnél más szokás élt. A honfoglaló magyarok például az évszakváltást ünnepelték ekkor.
Az ókori, Krisztus születése előtti Rómában mindig március első napja volt az év kezdete. Janus, a kétarcú isten ünnepe, a kezdet és a vég megtestesítője, előtte tisztelegtek a lakomákkal. Kr. e. 46-ban Julius Caesar megreformálta a naptárat, ez egészen XIII. Gergely pápa újabb változtatásáig tartott, 1582-ig. Egészen idáig a karácsony ünnepe egybeesett a szilveszterrel.
A „julián-naptár” kis hibája miatt a naptári dátum a több mint ezerötszáz év alatt tizenöt napot késett az eltelt időhöz képest – ami persze minimálisnak tűnik. Gergely egyszerűen oldotta meg a problémát: a naptár átszervezése után egy kis időutazással az október 4-e után 15-e következett.
Ugyan a keleti egyházakban még napjainkban is a Gergely-naptár alapján megy az időszámlálás, nálunk XII. Ince pápa 1691-ben véglegesítette, hogy újév napja mindig január elsejére essen.
A népszokások, szilveszteri és újévi babonák száma szinte végtelen, többségük arra a mintára épül, hogy ahogy viselkedünk, amit eszünk és teszünk az év első napján, az meghatározza a hátralévő 364 napot is. Ezekről röviden ITT írtunk.
