Túlélt egy földrengést, túlélte a török hódítást, és több évszázad építészeti stílusai formálták külsejét és belsejét is. A Málomi Szent József plébániatemplom hatalmas múlttal bír, fennmaradt freskói pedig hazánk legértékesebb művészeti értékei közé tartoznak.
Kertváros panelein túl egy kis szigetként létezik Málom, mely ma már „csupán” Pécs városrésze, de régen különálló település volt, egészen 1954-ig, mikor is a város második kerületének része lett. Málom több mint 700 éves, egy 1290-ből származó oklevélben ugyanis már lehet olvasni Málomi vezetéknevű emberekről, az 1500-as évekből származó írásos emlékek szerint pedig Málom egy pécsi káptalan birtoka volt. A nagy múltú, városrésszé vált régi kisközség ma már kevéssé látogatott vagy épp ismert – Rózsadomb és a Malomvölgyi úti lakótelep között álló – katolikus plébániatemploma és a temetkezésre régóta nem használt gyönyörű műemlék temetője ebből a múltból rengeteget megőrzött.
A templom – melynek újkori védőszentje Szent József – a 13. század második felében épült téglából, tisztán román stílusban. A vörös tégla meghatározza a templom külsejét és belsejét is: a kis hajójának falát a kiugró eresz alatt, valamint az apszis körbefutó párkányát is két sorban díszíti vörös téglákból kirakott cikcakkos minta.
A málomi templom az évszázadok során folyamatosan megújult, különlegességét épp az adja, hogy számos építészeti kor jeleit fedezhetjük fel rajta. Az 1400-as években változott meg először, ekkor nyugat felé újabb gótikus hajószakasszal bővítették úgy, hogy a román épület nyugati falát átvágták és egybetoldották egy több mint 8 méteres gótikus hajóval, a román kapu elfalazása után pedig új csúcsíves gótikus kaput építettek a templomba. Ugyan a 15. és 16. században kisebb átalakításokon átment a templom, annak formáján azonban ezek a munkák nem változtattak. A málomi templom azon kevés pécsi templomok egyike, melyet a török uralom alatt sem romboltak le, és másfél évszázad alatt még csak át sem alakították.
A következő komoly változást egy természeti katasztrófa hozta meg: az 1750-es években ugyanis egy földrengés megrongálta az épületet, melynek belterét (és kis részben homlokzatát is) ezután már barokk stílusban újították fel, a templomhajó ekkor kapott jellegzetes csehsüveg-boltozatot és ekkor alakították ki a szélesebb, több fényt beeresztő déli ablakait is.
A 19. században, annak is a végén, tovább változott a kis templom, ekkor festették falaira a ma is látható freskókat, és a templom nyugati oldalán ekkoriban emelték a templom úgynevezett gúlasisakú tornyát is. Ekkor készült el a Szent József tiszteletére szentelt templom főoltára, Mücke József Ferenc oltárképével. A málomi Szent József plébániatemplom tehát összesen 4 építési korszak alatt érte el jelenlegi külső-belső formáját, az épület keleti szakasza azonban teljesen megőrizte a középkori – pontosan Árpád-kori – állapotát, köszönhetően egy 1970-es évek végén történt régészeti feltárás utáni renoválási folyamatnak. A restaurátorok ugyanis nagy gondot fordítottak arra, hogy az eredeti román téglaszerkezetet a leghitelesebben szemléltetni tudják. Az első ránézésre félkésznek tűnő templom tehát senkit ne tévesszen meg: Pécs egyik legérdekesebb műemlék templomáról van szó.
Az említett restaurálás során továbbá kialakítottak egy újabb liturgikus teret, valamint ekkor kerültek felszínre a templom legelső építési szakaszának festményei is, közülük kiemelendő a szentély boltozatán látható trónoló Krisztus alakjának részlete, de az ívelt zárófalon található Júdás Tádé és Simon apostolfiguráinak töredékei is rendkívül fontosak. Utóbbiak egyébként az ország egyik legértékesebb korabeli freskóinak számítanak, körülbelül 1280–90 között készülhettek, a szakértők szerint szoros rokonságban állnak a Székesegyház ebből a korból származó faliképeivel.
A málomi közösség kezdeményezésére 2007-ben megalakult a Málomi Szent József Egyházközség Egyesülete, mely alapszabályában rögzítette céljukat: a lelkiség mellett az Árpád-kori műemlék templom megóvását, védelmét, turisztikai látványosságként történő bemutatását. A nagy múltú templom tetejét 2009-ben, a külsejét és belsejét, valamint tornyát 2010-ben újították fel, freskóit és középkori emlékeit pedig 2011-ben konzerválták.
Forrás: Pécs Lexikon, Pécs-Kertvárosi Szent Erzsébet Plébánia
