Nagy divatja van a francia bulldognak, a Yorkshire terriernek, a Staffordshire terriernek, az egyébként hagyományos kutyafajták mini verzióinak is. Ezek mind iszonyúan cukik és mi is imádjuk őket, de nagyon oda kell figyelni, mielőtt egy-egy ilyen ebet vásárol az ember horrorisztikus összegekért. Mutatjuk, mivel jár a kutyavásárlás és -örökbefogadás a kényes fajtáknál.
Minden állat befogadása nagy változást jelent egy ember vagy család életében, mindegy, hogy csak egy kis aranyhalról vagy egy hatalmas juhászkutyáról van szó. Ez főleg akkor igaz, ha kiderül az új kedvencről, hogy valamilyen betegsége van, vagy csak simán problémás a tartása valami miatt. Természetesen ez minden állattal előfordulhat, a túltenyésztett kutyafajtáknál viszont még sűrűbben.
Harci kutyák
A pécsi kutyamenhelyen összesen körülbelül 250 kutya él, ezekből 70 – közel 30 százalékuk – valamilyen harci kutya, tudtuk meg Farkas Tamástól, a Misina Állatmenhely vezetőjétől. Legtöbben pont a macerás tartásuk és a szaporítók miatt az amerikai Staffordshire terrier fajtájú kutyák. Ha ezek keverékeit is ide soroljuk, akkor az arány 60 százalék körülire ugrik. Korábban is írtunk erről a problémáról.
Dr. Gönczi István, a Mecsek Állategészségügyi Centrum állatorvosa elmondta, mire kell felkészülni, mielőtt ezekből a fajtákból válogatunk, nehogy aztán megbánjuk döntésünket, és szegény pára a menhelyen végezze.
Mielőtt valaki meggondolatlanul harci kutyát fogad örökbe vagy vásárol, mindenképp figyeljen oda a következőkre. Az amerikai Staffordshire terrierek esetében sokszor fordul elő csípődiszplázia, vagyis rendellenes fejlődés, aminek a kialakulását nem igazán lehet megakadályozni. Emellett rendkívül öntörvényűek és ösztönlények, csakis következetes és szigorú gazda tud velük bánni. Pontosan ezért fordul elő, hogy otthon angyalian viselkednek, majd más kutyákra támadnak az utcán. Megjegyezzük, ez az emberen is múlik, erről pedig már korábban is írtuk!
Bulldogok
Az itthon leginkább kedvelt francia és angol bulldogoknál túltenyésztésről beszélhetünk. Eleve Brachycephal szindrómával születnek, ami miatt nehezen bírják a terhelést, nehezen vesznek levegőt, gyakoriak a felső légúti fertőzések, könnyebben kapnak hőgutát. A bőrredők között gyakoriak a gyulladások, illetve rengeteg a bőrallergia is. Az angol bulldogoknál a laza bőr miatt a szemhéj sokszor befordul és a szempillák irritálják a szemüket, amin csak műtéttel lehet segíteni.
Kistestű kutyák
Yorkshire terrierek, csivavák és más kistestű, túltenyésztett kutyák esetén nagyon gyakori a térdkalácsficam, illetve fogkőre hajlamosak, rövid könnycsatornájuk miatt állandóan túlcsordul a könnyük, gerincproblémák is sokszor akadnak. A csivavákra jellemzőbb az epilepszia is.
Border collie, golden retriever, labrador
Csípőizületi diszplázia, fülgyulladás, allergiás bőrgyulladás a leggyakoribb problémák, amik előfordulnak náluk.
Probléma lehet még:
- A világos színű kutyák (például a bézs, a kék szőrűek) hajlamosabbak bőrproblémákra, mint atkákra és gombákra.
- Hosszúfülű kutyák esetében gyakori a befülledés miatti fülgyulladás.
- Ha a kutya lábán, az ujjai között is hosszú a szőr, sokkal könnyebben megy bele toklász.
A menhelyről, utcáról befogadott kutyák a leghálásabbak!
Nagyon jó dolog mentett kutyát hazavinni, az állat a messzemenőkig hálás lesz, és tényleg az ember leghűségesebb társa. Arra azonban mindenképp számítanunk kell, hogy az ebbel lesz néhány körünk az állatorvoshoz.
Először is, sok esetben nem tisztázott a kutya eredete és ezzel együtt fajtája, valamint korábbi életkörülményei, így nem kizárt sem a genetikai betegség, sem pedig a viselkedési zavarok. Emellett – habár a menhelyek és állatvédők ma már lehetőségeikhez mérten szinte mindent megtesznek védenceik egészségügyi ellátásáért – előfordulhatnak férgek, fertőzések, sebek, más problémák, amik akár már az állatok bekerülése előtt kezdődtek, vagy sok másik társuktól ragadtak rájuk.
Tenyésztés versus szaporítás
A lelkiismeretes tenyésztő törekszik az egészséges, az adott fajtára jellemző genetikai betegségektől mentes állatok tenyésztésére. Ismert eredetű, törzskönyves, gondosan megválogatott tenyészállatokat használ, a kölyköket életkoruknak megfelelő vakcinázásra, féreghajtásra viszi állatorvosához, az állatokat 8 hetes koruk előtt nem adja a vevőnek. Egy tenyésztő általában szereti az állatait, ezért fontos számára, hogy az utódok kihez, milyen körülmények közé kerülnek, ennek érdekében törekszik arra, hogy megismerje a vevőt.
Mindezekkel ellentétben a szaporítók célja a minél több értékesíthető állat születése, akár mindenféle kontroll és szakmai irányelvek mellőzésével. Tőlük a leendő tulajdonos szinte soha nem kap érvényes oltási könyvet. A szaporítók sokszor távolról sem optimális környezetben tartják az állatokat, ezért nem is szívesen engedik a kutyák közelébe a leendő vevőt. A genetikai szűrővizsgálatokat nem végeztetik el, ezért az ilyen, kétes eredetű állat, ugyan jóval kedvezőbb áron birtokunkba kerülhet, később súlyos állatorvosi költségek elé nézhetünk.
