A családi kedvezményt azok is érvényesíthetik, akiknek nem munkaviszonyból származik a jövedelmük; mivel az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére nem tartalmaz határidőt a személyi jövedelmadóról (szja) szóló törvény, nem igaz, hogy január 20-án lejárt a nyilatkozat megtételének határideje – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A gyakorlatban számos esetben felmerül a kérdés: érvényesíthetik-e a családi kedvezményt, és ha igen, milyen módon azok a magánszemélyek, akik nem munkaviszonyból származó jövedelem esetében szeretnének élni a kedvezménnyel, ezért nem tudnak nyilatkozatot tenni az adóelőleget megállapító munkáltatónál.
A NAV honlapján közzétett tájékoztató ismerteti: az szja törvény szerint a családi kedvezmény, az adójóváírás és a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál való érvényesítése érdekében a magánszemély csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak adhat nyilatkozatot.
A törvény azonban az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában adóelőleget megállapító munkáltatónak minősíti a rendszeresen ismétlődő bevételszerzés (különösen a havi/heti bér, a munkadíj, a tiszteletdíj, a személyes közreműködés ellenértéke, az egyéb juttatás) tekintetében a munkáltató mellett a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot, illetve a bérnek minősülő kifizetést teljesítő más kifizetőket is.
A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is megteheti a társas vállalkozásnak a személyes közreműködői díj vonatkozásában, és nincs kizárva a nyilatkozattételből az adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesülő magánszemély sem. Az utóbbi nyilatkozatát a kifizető szervnek (az egészségbiztosítási pénztárnak) teheti meg.
A NAV szerint téves az a nézet, amely szerint az egyéni vállalkozó az új szabályok alapján nem tudja év közben érvényesíteni az őt egyébként megillető családi adókedvezményt.
Tekintettel arra, hogy a családi adókedvezmény az adóalap-kiegészítést is tartalmazó összevont adóalapot csökkentő kedvezményként került be az adórendszerbe, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó jövedelem után értelemszerűen nem érvényesíthető. Ha azonban a vállalkozó az összevont adóalapba tartozó vállalkozói kivétet számol el, nincs akadálya az év közbeni érvényesítésnek sem.
Hasonló a helyzet az egyéni ügyvédek, az állatorvosok, a közjegyzők, az önálló bírósági végrehajtók és az egyéni szabadalmi ügyvivők esetében is, mivel őket egyéni vállalkozónak kell tekinteni.
Nincsenek kizárva az adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítéséből azok a magánszemélyek sem, akik munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szereznek jövedelmet, például választott tisztségviselőként, megbízási szerződés alapján. Ezekben az esetekben a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására.
Ez azt jelenti, hogy a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg-levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. A tájékoztató szerint ehhez ugyanakkor szükség van a kifizető együttműködési készségére is, mivel az szja törvény nem ír elő erre vonatkozó kötelezettséget.
A NAV kiemeli: a nyilatkozatot a kifizetést megelőzően kell megtenni ahhoz, hogy az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az abban foglaltakat a következő kifizetéskor érvényesíteni tudja. Ez akár a kifizetést megelőző nap is lehet, ha a munkáltató számfejtési rendszere képes ennek „lekövetésére”. Bármiféle határidő tehát csak a munkáltató belső szabályzataiban, rendszerében értelmezhető, törvényi előírás erre nincsen. Ezért nem igaz az a kijelentés, amely szerint január 20-án lejárt volna a családi kedvezményről szóló nyilatkozat megtételének határideje – tartalmazza a tájékoztató.
