Kipróbáltuk az Egészségtudományi Karon található modern szimulációs eszközöket, melyeken a kar hallgatói a lehető legvalóságosabb közegben gyakorolhatnak. Az egyik egy 30 kilogrammos „szimulációs fantom”, ami többek között vérzik, ha belevágnak, a másik pedig egy fekvőbetegbábu, aki szinte teljesen emberi módon reagál egyes betegségekre, tünetekre, beavatkozásokra.
Mint azt nemrég megírtuk, egy igencsak érdekes, nem várt esemény szakította meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közös sajtótájékoztatóját. Egy férfi – aki láthatóan rosszul lett – tántorgott be az eseményre, akihez mentőt is kellett hívni. A gyorsan kiérkező mentők a férfin gyorsan gégemetszést hajtottak végre, hogy megmentsék az életét. Nem kell megijedni, természetesen meg volt rendezve az egész, a férfi egy oktatási céllal kifejlesztett szimulációs „ruhát” viselt, ami olyan élethű, hogy vágáskor „vérzik” is. Ezt – és egy szintén érdekes másik eszközt – nekünk is ki kellett próbálni. Nézzük, mit is tudnak!
Schiszler Bence, a PTE Egészségtudományi Karán (ETK) belül működő Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet szakoktatója elmondta, hogy az emberekre ráadható különleges, fontos célt szolgáló, megannyi hasznos funkcióval ellátott „fantom” – melynek hivatalos neve „műveleti egészségügyi ellátási szimulátor” – jelenleg a legvalósághűbb módja annak, hogy különböző traumatikus eseményeket jeleníthessenek meg, lehetőséget adva arra, hogy a mentőtiszthallgatók biztonságosan végezhessenek el olyan sebészi beavatkozásokat, melyeket majd a valóságban, a mindennapok során is végre kell hajtaniuk.
Mint mondta, a szimulációs oktatásban használt eszköz nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy ha például egy végzett mentőtiszt élesben, a valóságban találkozik traumatikus esetekkel és eseményekkel, akkor biztonságosan tudja megtenni a szükséges és akár életmentő lépéseket és műveleteket. De milyen beavatkozásokról is van szó? A legfontosabbakat kiragadva: gégemetszést és mellkasfeltárást is gyakorolhatnak a segítségével a hallgatók. A szimulátor egyébként – ha minden kellékével fel van szerelve – nagyjából 30-40 kilogrammot nyom.
Egy másik szimulációs eszközön is gyakorolhatnak és tanulhatnak a hallgatók az Egészségtudományi Karon, ez az eszköz egy bábu, ami rengeteg mindenre képes, annak ellenére, hogy csak fekszik egy kórházi ágyban. Pusztai Dorina, az ETK Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézetének szakoktatója elmondta, hogy ez a szimulációs eszköz olyan kórképek, kórállapotok, tünetek és állapotváltozások megjelenítésére képes, amelyekkel az ápolóhallgatók a mindennapi klinikai gyakorlatuk során találkozhatnak. A bábun lehet például gyakorolni a mesterséges táplálást, az infúzió használatát, a véna- és légútbiztosítást, a gyógyszerelést, a hólyagkatéterezést, vagy például a defibrillációt.
Ezekre a beavatkozásokra a szimulációs eszköz képes reagálni is, egy szoftver segítségével lehet változtatni a „páciens” paramétereit és épp adott egészségügyi állapotát: szó szerint meg lehet izzasztani, hiszen képes verejtékezésre, de akár könnyezésre is, továbbá van szívverése és pulzusa is, ami változtatható, lehet tőle vért is venni, van légzése, változik a pupillamérete, és megfelelően reagál egyes beadott gyógyszerekre is. És akkor még nem említettük, hogy a bábu tud beszélni is: vagy saját előre programozott panaszait, jajveszékelését, köhögését hallatja, vagy valaki a torkában lévő mikrofonon keresztül lehet a bábu „magyar hangja”.
Pusztai Dorina kiemelte, hogy ez az eszköz arra is szolgál, hogy a Magyarországon 2017-ben indított kiterjesztett hatáskörű ápolók olyan beavatkozásokat is gyakorolhassanak, amelyek addig orvosi kompetenciák és feladatok voltak. Az új képzésnek és az eszköznek köszönhetően tehát a végzett ápolóhallgatók is képesek lesznek a fent említett orvosi kompetenciák elsajátítására.
