Áder János köztársasági elnök a pécsi Leőwey Klára Gimnázium Fenntarthatósági Témahetének keretében tartott előadást a klímaváltozás jelentőségéről, különösen nagy hangsúlyt fektetve vizeinkre, a vízválság gazdasági, politikai és társadalmi összefüggéseit is kiemelve. A nem mindennapi tanóra több mint 45 percig tartott, utána kérdezni is lehetett Áder Jánostól.
Megtelt a Leőwey Klára Gimnázium tornaterme, ahol Magyarország köztársasági elnöke tartott rendhagyó előadást a diákoknak. Áder Jánost felesége, Herczegh Anita is elkísérte, aki korábban maga is a pécsi gimnázium diákja volt.
Zalay Szabolcs, a gimnázium igazgatója köszöntőjében kifejtette: az iskolák felelőssége is nagy abban, hogy a kamaszok miként gondolkoznak a fenntarthatóságról, így ezen a héten ehhez kapcsolódó tanórákat, programokat tartanak az iskolában. A gimnáziumban egyébként külön projektet is létrehoztak „Vized” címmel, aminek célja a PET-palackok iskolából való kitiltása. Ennek érdekében minden diáknak az iskola címerével ellátott ivókulacsot ajándékoztak, illetve ivókutakat is sikerült telepíteniük pályázati pénzből az intézményben, melyeknél a tanulók bármikor megtölthetik a kulacsokat.
Áder János a világszerte március 22-én ünnepelt víz világnapjához kapcsolódóan tartotta meg előadását. A köztársasági elnök az egész világból hozott életképekkel indított. Rengeteg példát sorolt fel a világból arra, milyen következményei vannak a vízválságnak és a klímaváltozásnak. Fokvárosban néhány éve például annyira kifogytak a vízből, hogy kis híján el kellett zárni a város összes vízcsapját és gyűjtőpontokon juthattak volna csak az emberek vízhez. A lakosság, a mezőgazdaság és az ipar együttes vízigényét nem tudta kielégíteni ugyanis a tározókapacitás. Követendő példákról is szót ejtett, például Szingapúrról, ahol szennyvízből állítanak elő ivóvizet.
A diákok számára egy izgalmas kvízzel tették még érdekesebbé az előadást, vízzel kapcsolatos kérdésekre válaszolhattak okostelefonjuk segítségével. Sőt egy megdöbbentő kísérletnek is tanúi lehettek, amiben a bolygó rendelkezésre álló vízkészletének fogyatkozását demonstrálta egy diáktársuk.
– Ma a világon két és fél milliárd ember él vízhiányos területen. Ha nem változtatunk a vízfelhasználási szokásainkon, akkor 2050-re az akkori népesség fele súlyosan vízhiányos területen fog élni. Nem véletlenül mondtam, hogy a 21. század a víz évszázada lesz, míg a huszadik az olajé volt – ismertette Áder János.
Elmondta, korábban a vizek mellett éltek az emberek, ételhez és italhoz jutottak belőlük. Mára viszont sok helyen bűzös szennyvízcsatornává alakultak át, nyoma sincs az életnek bennük. A szennyezett vizek inkább halált okozhatnak, hiszen különféle betegségeket kapnak tőlük az emberek.
– Naponta 14 ezer ember hal meg ilyen, szennyezésből eredő betegségben, a világ kórházi ágyainak felén ettől szenvedő betegek fekszenek – mondta a gyorsuló világot és az urbanizációt is a vízszennyezés és a vízhiány okaiként felsoroló köztársasági elnök.
Áder János nemcsak a problémákat ismertette, hanem fenntartható fejlődési célokról is beszélt, melyek középpontjában szintén a víz áll. Emellett magyar megoldásokat sorakoztatott fel, amikkel főként a vizeket, de a teljes környezetet is megvédhetjük a szennyezéstől. Volt közöttük olyan találmány, ami növények segítségével tisztítja a vizet, olyan, amivel száraz területeken napelemek segítségével vizet nyernek ki a földből, majd tisztítás után palackozzák, de csepegtető öntözésre alkalmas berendezés is.
Áder János szerint közgazdaságtani szemléletváltásra lenne szükség, ahol többek között a hulladékra nem szemétként, hanem nyersanyagként tekintünk. A cél az, hogy a szennyezést megelőzzük és a vízfelhasználást optimalizáljuk, a már bekövetkezett szennyeződéseket pedig mielőbb el kell távolítani.
– Mi vagyunk az első generáció, amelyik a saját bőrén érzi a klímaváltozás következményeit, és mi vagyunk az utolsó generáció, aki még tehet ellene – zárta előadását Áder János, miután a Leőwey gimnazistáit arra biztatta, vigyék végig a PET-palack-mentességre indított kezdeményezést és terjesszék el a városban, vagy akár az országban az ötletet.
