Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Brüsszel szereti a bevándorlást, és ez abból is látszik, hogy az Európai Bizottság most éppen a legális migráció pozitív hatásairól kezdett el kommunikálni.
A miniszter abból az alkalomból beszélt újságírók előtt hétfőn, hogy részt vesz a litvániai Palangában a V4-ek és az Észak-balti Nyolcak találkozóján.
„Az Európai Bizottság újra feltette a régi lemezt, amelyből egyértelművé válhat mindenki számára, hogy Brüsszel szereti a bevándorlást, hiszen az Európai Bizottság most éppen a legális migráció pozitív hatásairól kezdett el kommunikálni, ami gyakorlatilag visszavisz minket a globális migrációs csomagról szóló tavalyi New York-i vitákba, amelyek semmi másról nem szóltak, mint az illegális migráció legalizálásáról” – fogalmazott a miniszter.
Szerinte ebbe a törekvésbe „állt bele” az Európai Bizottság újult erővel, és az EP-választások közeledtével újabb kommunikációs hadjáratot indított el a migráció pozitív hatásairól.
Szijjártó Péter szerint a tanácskozáson egyetértés volt arról, hogy a migráció talán a legmélyebb választóvonalakat és véleménykülönbségeket hozta ki az Európai Unió eddigi történetében, és az EP-választás fog választ adni arra a kérdésre, hogy az EU milyen irányban megy tovább.
„Az Európai Bizottság továbbra is altatni akarja az európai kormányokat, és az európai közvéleménnyel el akarja hitetni azt, hogy a migrációs válság nem is létezik és a migrációs jó. Ezzel gyakorlatilag az elmúlt négy-öt esztendő európai történéseit akarják eltagadni. Láthattuk, hogy a migráció nyomán a terrorfenyegetettség soha nem látott súlyosságúvá vált az elmúlt évtizedek vonatkozásában Európában és a biztonsági kihívások egyre jobban növekedtek az elmúlt években” – mondta Szijjártó Péter.
A fórumon felszólalva beszélt azokról az aggodalmakról, amelyek a migrációs miatt vannak Magyarországon.
Elsősorban az aggasztja Magyarországot, hogy az EU és Törökország egyezménye eredményeképpen elérkezett, „csöndesnek” mondható időszak óta egyáltalán nem fejlesztették az Európa déli határát védő infrastruktúrát – mondta.
„Az elmúlt 3,5 évet fel lehetett és fel kellett volna felhasználni a határ védelmét szolgáló infrastruktúra kiépítésére” – szögezte le Szijjártó Péter.
Miközben olyan kijelentések lehetett hallani, hogy lehetetlen megvédeni a tengeri határt, a sokkal hosszabb tengeri határral rendelkező Ausztrália kínált erre megoldásokat, és a nullára csökkentette a migránshajók érkezését. „Úgy gondolom, hogy meg kell oldani, és megoldható ez a Földközi-tengeren is” – szögezte le Szijjártó Péter.
Az Európai Bizottság elkezdett arról kommunikálni, hogy a migrációs válság véget ért, miközben, tavaly ötven százalékkal nőtt a Törökországba érkező migránsok száma, és elérte a 265 ezret. Ezzel a Törökország területén lévő migránsok és menekültek száma négymillióra nőtt – közölte.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugat-balkáni térségben mintegy 17 ezer migránst tartoztattak fel és Magyarország déli határán is a határsértések számának növekedése tapasztalható.
Nem szabad engedni, hogy egy új, a négy évvel ezelőttihez hasonló menekülthullám alakuljon ki – mondta a politikus.
Magyarország amiatt is aggódik, hogy az EU hamis megközelítéssel kezeli Afrikát. „Úgy mutatjuk be a kontinenst, mint egy országcsoportot, amely bizonyosan Európába akarja küldeni polgárait, de amikor beszélünk ottani kollégáinkkal, azt mondják, hogy meg akarják tartani azokat az embereket, ehhez kérnek segítséget, és nem ahhoz, hogy Európába küldjék őket” – mondta Szijjártó Péter.
Szerinte segíteni kell a kontinenst a fejlődésben, hogy meg tudja tartani az elvándorolni akarókat.
A harmadik dolog, ami aggasztja Budapestet, az az a dokumentum, amelyet az Európai Bizottság jogi szolgálata ugyan még nem hozott nyilvánosságra, de felszínre kerültek róla részletek. Az akarják elérni, hogy jogilag kötelező legyen a globális migráció csomag az összes tagország számára, azoknak is, amelyek nem szavazták meg – közölte Szijjártó Péter.
„Az Európai Bizottság nevében adott válaszok ilyen tekintetben nem megnyugtatók” – hangoztatta.
Rámutatott, már folyik a munka, hogy találjanak olyan pontokat az európai jogban, amelyek révén ezt meg lehet tenni, miközben a vita során az volt az álláspontot, hogy nem kötelező érvényű csomagról van szó.
A palangai fórumon felszólalva Szijjártó Péter arról beszélt, hogy milyen fogadtatása volt az EU-ban Donald Trump amerikai elnökké választásának.
Közölte: minden egyes lépését hisztériával fogadták és támadták a médiában.
A Kínával kapcsolatos együttműködésről szólva Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az unióban kettős mércével mérnek, és ezt rendkívül nagy a képmutatással teszik: óva intenek a Kínával való kereskedéstől, miközben négy nagy ország – Nagy-Britannia, Németország, Hollandia és Olaszország – bonyolítja le Kínával a kereskedelmi forgalom majdnem felét.
