50. születésnapját ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pécsi Akadémiai Bizottsága (PAB). Ebből a jubileumi alkalomból tartottak szerdán ünnepi konferenciát az MTA pécsi székházában. Az eseményen mintegy száz akadémikus és tudományos szakember, kutató tette tiszteletét.
Megtelt az MTA-székház konferenciaterme a szervezet pécsi bizottsága fennállásának fél évszázadát ünnepelni. Több egyetem rektora jelen volt, városi, egyházi elöljárók, valamint az akadémia vezetői is.
Hoppál Péter, Pécs országgyűlési képviselője szerint az idő beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a fél évszázados munka gyümölcsözővé vált napjainkra.
– A tudományos életben kellenek a PAB-hoz hasonló bástyák. Úgy gondolom, a teljes társadalomnak hálásnak kell lennie az akadémikusok munkájáért.
Köszönet illeti a bizottság tagjait az elmúlt ötven esztendőért, a közösségért, tudományos haladásért tett erőfeszítéseiért.
Pécs városa nevében Őri László alpolgármester köszöntötte a résztvevőket.
– Két emberöltőnyi tudományos szolgálat fémjelzi a PAB munkáját. Köszönetet kell mondanunk az elődöknek, mindazoknak, akik a tudomány különböző területein alkottak maradandót, azoknak, akik a pécsi közösség hírnevét öregbítették.
Mi a tudomány küldetése a 21. században? – tette fel a kérdést. Két szó, a Scientia et proscientia – tudás és lelkiismeret – lehet a válasz. Az bebizonyosodott, hogy a tudománynak igenis társadalmi küldetése van, nem csak önmagáért való – vélekedett az alpolgármester.
– Az emberi agy korántsem fejlődött olyan mértékben, mint az a technika, amit létrehozott – ebből következik, hogy a gondolkodást semmi sem helyettesítheti – mondta a megnyitón Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora.
– A szerveződés, az ismeretek megosztása létfontosságú a PAB-hoz hasonló szervezeteknél, a pécsi bizottság pedig aktív volt az elmúlt fél évszázadban, és a jövőben is az lesz.
A rektor szerint az akadémia és az egyetem között folyamatos és gyümölcsöző az együttműködés.
Az MTA 1961-ben látott neki területi bizottságokat létrehozni, egy országos hálózatot kialakítva. Ennek 1969-ben látta javát Pécs, ekkor alakult meg a Pécsi Akadémiai Bizottság, másodikként az országban, a dél-dunántúli tudományos élet összefogása érdekében.
A dél-dunántúli régióban (Baranya, Somogy, Tolna, Zala) mintegy 1500 aktív tudós és kutató vállal közéleti szerepet, végez tudományos tevékenységet, vesz részt közös fórumokon.
Székhelyük a Vasváry család 1884-ben épült villája, ahol a 19. század végén a jómódú pécsiek tartottak bálokat, rendeztek eseményeket.