Az elmúlt két év komoly fellendülést hozott Pécsnek, aminek nagyobb hatását később érezhetjük meg, de az iparűzésiadó-bevétel növekedése már most is jelzi, elindult a gazdasági fejlődés – mondta a lapunknak adott interjúban Páva Zsolt, Pécs polgármestere. A város első embere azt is bejelentette, hogy nem kíván újraindulni a pécsi polgármesteri címért, utódjának Vári Attila olimpiai bajnokot javasolta.
– Októberig már csak néhány hónap van vissza, Ön közel 14 évig volt már Pécs polgármestere, ebben a távlatban miként látja a város mostani helyzetét?
– A 1990-től 1998-ig városvezetői posztot töltöttem be alpolgármesterként, polgármesterként, majd 2006-tól három évig önkormányzati képviselő voltam, és 10 éve vagyok polgármester. Van tehát összevetési alapom: ilyen pozitív zárszámadásra az elmúlt harminc évben nem volt példa. Általában mindig negatív volt a mérleg, most viszont a pozitív eredmény az 5 milliárdot alulról súrolja.
– Honnan indult Pécs, hogy most 4,7 milliárd megtakarítása legyen? Hogyan lehet ezt lefordítani egy család kasszájának példájára?
– Vegyünk egy háztartást, az egyszerűség kedvéért számoljunk kerek 100 ezer forint bevétellel, és havi 110 ezer forintos kiadással. Mivel nem jönnek ki, ezért a szomszédtól kérnek kölcsön havonta 10 ezer forintot – mindezt egy éven keresztül. A családnak így az év végére már 120 ezer forint tartozása lesz, miközben továbbra is 10 ezerrel többet költ, mint amennyi bevétele van. Két probléma van tehát: egyrészt meg kell adniuk a tartozást, másrészt pedig a pluszköltést is kezelni kell. Pécs esetében is leegyszerűsítve hasonló gondokkal kellett szembenéznünk.
– A szocialisták idején úgy halmozódott fel több tízmilliárdos tartozás, hogy a szocialista-liberális kormányok nem segítették ki a várost. Ez volt az egyik örökség, amelyet rendeztek, de a hiányt is meg kellett oldani, ez hogyan történt?
– 2012-ben az Orbán-kormány valódi partnerként a szocialisták által felhalmozott több mint 40 milliárdos adósságállományt átvállalta, de az évente újratermelődő hiányt is kezelnünk kellett. E téren már 2009-ben megindult egy nagyon komoly munka, és a szocialistáktól megörökölt évi 4,5 milliárdos költségvetési hiányt 2014-ig leküzdöttük 2 milliárd körüli összegre. Ez is hatalmas feladat volt, igen ám, de ez még mindig nem volt elegendő, ezért 2017-ben ismét a kormány segített 9 milliárdos támogatással. Akkor döntöttem el, hogy ezt a helyzetet meg kell szüntetni, mert az jó, hogy a hiányt lejjebb szorítottuk, de kijelentettem: el kell jutni a nullára. A kormány szerepe azért is volt kulcsfontoságú, mert ebben a munkában nem kellett közben azzal foglalkozni, hogy milyen tartozást kell kiegyenlítenünk.
– Mit kellett ahhoz tenni, hogy megoldódjon ez a helyzet?
– Két nagy forrásból állt össze ez a helyzet: egyrészt megtakarításból, másrészt nőttek a bevételeink. Ez utóbbiak három tételből állnak össze: a cégek iparűzési adójából származó bevétel közel 10 százalékkal lett több, ami önmagában is mutatja, hogy erősödött a gazdaság, új cégek érkeztek, új munkahelyek jöttek létre. Hozzá kellett nyúlnunk a parkolási rendszerhez is, amellyel szintén többletbevételt értünk el. Nem utolsósorban pedig az önkormányzati társaságok, cégek számát csökkentettük, miközben elértük azt is, hogy a cégekkel napi szinten egyeztetve ők is részt vállaltak a terhekből. Ezt tettük.
– És hogyan?
– A közös cél megvolt, amit a Fidesz-frakció is támogatott, valamint a városházi dolgozók, munkatársaink is részt vettek benne, viszont ezzel együtt egy szakmai koordinációra is szükség volt, amelyet a Kincstár töltött be. Sokan nevettek akkor ezen, de úgy vélem, hogy egy külső, tőlünk független szervezet szakmai megítélése egészen más, mint amit mi belülről látunk – és valóban sokat tudtak segíteni. Minden héten leültünk – akár többször is –, és mentünk előre szisztematikusan, mindezt úgy tettük, hogy a pécsi polgárok minél kevesebbet érzékeljenek a dologból. Kellett mindehhez a pécsiek türelme, amit ezúton is köszönök.
– Azért nem volt egyértelmű, hogy ez sikereres lesz.
– Már decemberben láttam azt, hogy pozitívan zárunk, de azt akkor még nem tudtuk, hogy majd 4,7 milliárd lesz a vége – már egy 2-3 milliárdos többlet is rengeteget számított volna. Ez az időszak azért is volt fontos, mert megtanultuk azt, hogy miként kell egy jó költségvetést összeállítani, és a régi, torz örökséget is elfelejthetjük. Az is fontos volt, hogy a következő ciklusra, a következő városvezetésre, közgyűlésre milyen büdzsét hagyunk.
– Mi lesz a megmaradó összeggel?
– Megvan a helye a pénznek, pontosan meghatározott célokra költjük. A következő közgyűlésünk június 20-án lesz, addigra készül egy javaslatcsomag: egyrészt törleszteni kell a kormánynak, a Tüke Busznak mindenképpen kell forrást biztosítanunk, valamint az intézményhálózatra költenünk kell, így az óvodáknak, bölcsődéknek forrást kell biztosítani.
– Az ellenzéknek a zárszámadási közgyűlési vitában volt olyan megjegyzése, hogy a város nyilvános vécéket zár be és ebből származik a többlet, a másik kritika pedig az volt, hogy a Kincstár gondnoknak érkezett Pécsre. Mi a véleménye erről?
– Nem vártam tőlük méltányosságot, de a nagy bajt ők hozták a nyakunkra az ő költségvetésükkel, melynek szerkezete annyira torz volt, hogy szét kellett bombáznunk. A szocialisták 40 milliárd adósságot hagytak a városra, amit nem szabad elfelejteni. A nyilvános vécékkel kapcsolatos megjegyzés pedig jellemző a baloldal és az ellenzék gondolkodásmódjára és lelki világára, hogy ennyire színvonaltalan, alantas példával próbálják a büdzsét támadni
– A napokban újabb multinacionális cég jelentett be bővítést, de a dél-koreai multicég, a Hanon várhatóan nyáron kezdi el a gyárépítést, s most úgy tűnik, hogy valami elindult a gazdaság terén. Ön szerint milyen lehet a 2020-as esztendő?
– Az elmúlt két év fellendülést hozott a város életében, ennek gyümölcseit már csak egy következő időszakban lehet érezni igazán. Azt látni kell, hogy Pécs és Baranya, valamint a Balatontól délre eső régió bizonyos szempontból felértékelődött a befektetők előtt, hiszen itt még van megfelelő munkaerő, így most ez teszi vonzóvá. A város tulajdonában lévő ipari parki területekre van is jelentkező, ugyanakkor az osztrák magántulajdonban lévő értékesítésre nincs ráhatásunk. Tehát ha ez a dinamika marad, akkor a város gazdasági fejlődése még látványosabb lesz, főleg ha megindulnak a munkaerő-toborzások és az első építkezések.
