Kereken 60 éve, 1959 szeptemberében címlapon közölte a helyi sajtó, hogy új áruház épül Pécsett, „Jószerencsét” néven. Bár úgy tervezték, két év múlva már készen is lesz, a pécsieknek erre végül röpke tíz évet kellett várni. Viszont – átalakulva – most is megvan, ez a mai Mecsek Áruház.
„Tizennégymillió forint költséggel a jövő héten megkezdik a Jószerencsét Áruház építését” – írta 1959 szeptemberében a Dunántúli Napló. Kétségkívül nagyszabású beruházás volt ez, hiszen a 14 millió forint az Ártörténet.hu oldal számítása szerint nagyjából 1,4 milliárd mai forintnak felelne meg. Az akkor épülő, még Új-Mecsekaljának nevezett városrészben nem volt nagyobb bevásárlási lehetőség, így hiánypótló fejlesztésnek számított.
Az 1959-es cikkből kiderül, egy négyszintes, alagsoros áruházat álmodtak a tervezők, ahol „minden szinten szinte minden” lett volna: felnőtt- és gyerekruhák, műszaki cikkek, lakberendezés és így tovább. Ahogy a „műszaki ellenőr elvtárs” elárulta, a terv szerint 1961-re el is készül majd.
A befejezési határidő azonban csúszott, csúszott, végül az 1959-es bejelentéshez képest egy évtizeddel később, 1969-ben sikerült csak átadni az akkor már Mecsek Áruház névre hallgató üzletházat. Mondjuk az nem oszt, nem szoroz, hogy előzőleg 1969. március 20-ára hirdették meg a nyitást, de végül ez csak majdnem egy héttel később sikerült, március 26-án. Igaz, menet közben még olyan apróságok derültek ki a műszaki ellenőrzés során, mint „hogy a savas és lúgos akkumulátorok raktárhelyiségei nincsenek előírásszerűen szétválasztva. Ezt a hibát is kijavítják már és ezután csak egyetlen szerelési probléma marad: a tűzjelző berendezés központjának bekötése.” Mai szemmel nézve azért ezek nem kis üzemeltetési gondot jelentenének…
A Dunántúli Napló 1969-es cikkéből kiderül, 15 millió forintos árukészlettel nyitott meg a Mecsek Áruház. Emlékszünk még? Tíz évvel korábban 14 millióra taksálták a felépítés költségét.
A szakemberek egy része egyébként már az 1959-es bejelentés előtt, majd az építés évei alatt sem volt benne biztos, megtérül-e a beruházás. Voltak, akik úgy gondolkodtak, a lakók a nagyobb bevásárlásokat azután is a belvárosban intézik majd. A nyitás azonban rácáfolt erre, hatalmas tömeg szállta meg az új áruházat.
„Mintha várfoglaló filmet forgattak volna, úgy tódult a tömeg 9 órakor két ajtón át a Mecsek Áruházba”
– írta 1969 márciusában a nyitásról a Dunántúli Napló.
A nyitásról statisztika is készült: mintegy 50 ezren fordultak meg az első napon az áruházban, ebből 20 ezren vásároltak is, egy nap alatt félmillió forint értékű áru fogyott el.
A Mecsek Áruház, ahogy a pécsiek jól tudják, ma is működik, ráadásul jelenleg is kereskedelmi egységekkel, igaz, ezek már magánkézben vannak. A magántulajdonú áruházépület külső felújítása a közelmúltban kezdődött el.
S végül még egy kis érdekesség: az 1959-es tervek szerint nem csak egy áruház épült volna a mai Uránváros főterén. Egy 1959. szeptember 23-án íródott cikk olyan jövőt jósolt, hogy a pécsiek szeme-szája elállt a csodálkozástól:
„Ami a jövőt illeti, arra még büszkébbek lehetnek majd nemcsak az új városrész, hanem egész Pécs lakói. A következő években felépülő SZTK-rendelőintézet, a Jószerencsét áruház hatalmas épülettömbje, irodaház, tanácsház, a mozit, színházat és művészi szakköröket magában foglaló gyönyörű kultúrpalota határolja majd Pécs legszebb főterét.”
A cikknek annyiban végül igaza lett, hogy Uránváros ma is Pécs egyik legkomfortosabb, legjobban felszerelt lakókörzete, ahol nemcsak korábban, hanem ma is számos fejlesztés folyik, hogy még élhetőbbé tegyék a városrészt.
A kiemelt kép forrása: Régi Pécs Facebook-oldal, fotó: Gyürüs Lajos.
Az építkezést ábrázoló kép forrása: Régi Pécs Facebook-oldal
