A pécsi értéktár bizottság munkája igencsak kellemes feladat: a régió kiválóságait kell egybegyűjteni, legyen az akár tárgyi, akár szellemi érték. Minden évben több alkalommal bővül a lista, az év első felében négy új taggal gazdagodott, és nemrég- még az előző közgyűlés idején – újabb négyet regisztráltak büszkeségeink sorába.
A legkülönfélébb pécsi értékek közül néhány: a Pro Pannonia Kiadó munkássága, a Mecsek Táncegyüttes, a bánáti bazsarózsa, a Szent Ferenc-templom betleheme, a Pécsi Dalárda. A tavasszal listára kerültekről ITT ÍRTUNK bővebben. Akkor a négy új tag közül három pécsi kórus volt, most azért árnyaltabb a kép, bár egy énekegyüttes még így is felkerült a listára.
Kezdjünk rögtön ezzel: a Cappella Quinqueecclesiensis egy roppant fiatal kórus, 2014. október 1-én alakult, a zene világnapján. A javarészt zenét tanuló fiatalokból álló együttes karnagya dr. Keresztes Nóra, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense.
Színvonalas munkájukra ékes bizonyíték az a tény, hogy megalakulásuk után két hónappal már egy kórusminősítő versenyen 99 százalékos teljesítménnyel kaptak arany minősítést.
Habár a nevük azt sugallná, nem csupán a latin nyelvű, egyházi művekre szakosodtak, repertoárjuk egészen a kortárs művekig terjed.
A Pécsi Advent rendezvénysorozaton minden évben fellépnek, de adtak már jótékonysági koncertet a Lions Club rendezvényén, és énekeltek a Filharmónia által szervezett Orgonapont sorozatban is.
Nem utolsósorban számos mű ősbemutatóján részt vettek már.
A havihegyi mandulafa helye megkérdőjelezhetetlen a Pécsi Értéktárban, főleg az elmúlt év történései után, amikor a 2019-es Év Európai Fája lett. A pécsiek büszkeségéért összefogott az egész város, soha nem látott akciókkal, flashmobbal, piknikkel buzdítottak mindenkit a szavazásra. Igazi sikertörténet ez!
Bár sokan úgy hitték, a mandulafa nem több száz éves, minden valószínűség szerint 1884-ben ültették egy járvány során kipusztult szőlősor helyén.
Ha nem is erről a konkrét fáról beszélünk, a mandulafának jelentős szerepe van a pécsi kultúrtörténetben, hiszen a neves püspök-költő, Janus Pannonius emlékezett meg versben „Egy dunántúli mandulafáról”, ami a megújulás szimbólumává vált.
A fa történetéről részletesen ITT írtunk!
A Pécsi Vasutas Sportkör (PVSK) idén ünnepli fennállásának centenáriumát. Jelenleg a Dél-Dunántúl egyik legsikeresebb sportklubja: jelenleg 14 szakosztállyal mintegy 1200 sportolóval rendelkezik.
A huszadik század során összesen tizenkét olimpikont adott az országnak, összességében az idők folyamán körülbelül 30 szakosztállyal rendelkezett.
Nemrég, a Verseny utcában ünnepélyes keretek között jelentették be, hogy 4,5 milliárdos állami támogatásban részesül a klub, amelyből új stadion, multifunkciós sportcsarnok épül, műfüves pályák létesülnek.
A fejlesztések bejelentéséről ITT írtunk bővebben.
A Pécsi Állatkert ízig-vérig pécsi létesítmény, ugyanis a mai állatkert őse igazi társadalmi munkával jött létre 1959 és 1961 között. A park már megnyílt 1960 nyarán és ezzel mindmáig a Dél-Dunántúl egyetlen jelentős, klasszikus állatkertje lett. Tagja a Magyar Állatkertek Szövetségének, sőt, nemrég, 2017-ben ideiglenes tagságot kapott az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségében is.
A pécsi állatkert legnagyobb különlegessége az elhelyezkedésében rejlik, a Mecsek környezetében. A környező fás részek, a lejtők, a lankák, a cserjések a növények között is ritka fajoknak adnak otthont.
Az állatkert kezdetben csak a hazai fajoknak adott otthont, később sorra kezdtek megjelenni az egzotikus állatfajok. 1985-ben a Munkácsy Mihály utcában megnyílt az állatkert Akvárium-Terrárium részlege, így már halak-hüllők-kétéltűek is érkezhettek Pécsre.
Lassan viszont eljárt az idő a létesítmény felett, így egy széles körű felújítás után, 2016-ban újra megnyitott a pécsi állatkert, magában foglalva a Munkácsy utcában maradt terráriumot. Mára Pécs egyik leglátogatottabb látványossága az állatkert. 2018-ban csaknem 150 ezren váltottak jegyet. Jelenleg mintegy 250 fajnak nyújt otthont.
