A gondolat, hogy Pécs idén is, 2014 és 2016 után, beadja pályázatát az Európa Zöld Fővárosa cím elnyerése érdekében, akkor született, amikor a pécsiek – természeti örökségeik megtartása és a környezetük védelmének jeleként – több tízezren támogatták a havihegyi mandulafát abban, hogy az Év Európai Fája legyen. A pályázat elkészítése során a város meg tudja fogalmazni azokat a konkrét lépéseket, amiket a klímaváltozás által érintett tématerületeken tenni kell: megismerhetjük így, hogy melyek azok a területek, melyeken sikerült új eredményeket elérni a korábbi pályázatokhoz képest, és melyek azok, ahol lemaradás tapasztalható. A következő napokban ezeket járjuk végig most induló cikksorozatunkban. Kezdjük elsőként egy olyan témával, mely bizonyára sok pécsit érdekel: a város levegőminőségének kérdésével.
Fűtés, dízeljárművek, avarégetés – a negatív tényezők
Pécs levegőminőségét több tényező befolyásolja. Ilyen például a domborzat, az időjárás, a beépítettség, melyeket nyilván semmilyen városvezetés nem képes befolyásolni. De ide tartoznak olyan szempontok is, melyeken viszont tudunk változtatni: a fűtésből vagy épp a közösségi és egyéni közlekedésből, a zöldhulladék-égetésből származó, levegőminőséget rontó káros anyagok mérsékléséről van szó.
A sajnos mindenki számára ismerős szálló por koncentrációjának megemelkedése a fűtési időszakra tehető: többnyire akkor keletkezik, amikor a pécsiek szilárd tüzelőanyaggal működő fűtőberendezéseiket használják. A probléma az, hogy ezeknek a készülékeknek a nagy része nem rendelkezik finompor-leválasztó egységgel, azonban ezen utólag is lehet segíteni, léteznek ugyanis ilyen kiegészítők.
A szálló por másik fontos okozója a már említett közlekedés, itt főként a dízelüzemű járművekre kell gondolni, melyek száma Pécsett 2012 és 2018 között mintegy 50 százalékkal emelkedett.
További levegőminőséget rontó-gyengítő tényező az a családi házas, zártkertes pécsi területeken tapasztalható több évtizedes rossz gyakorlat, amely során a kertekben keletkező zöld hulladékot komposztálás helyett elégetik.
Hogyan javulhat a levegő minősége Pécsen?
Pécsett az elmúlt pár évben több olyan intézkedést is végrehajtottak, amelyek a levegő minőségének javulását voltak hivatottak elérni. Ezek között vannak olyan helyi rendeletek, mint például a belváros levegőjének tisztulását célzó parkolási határozat, a fák és egyéb városi növények védelmére vonatkozó döntés, az új szmogriadó rendelet, amely a szmoghelyzetek kialakulásának megelőzésében is nagy szerepet játszik.
A rendeletek mellett a város területén megvalósultak többek között a levegő minőségét javító beruházások is. Ilyen a tüskésréti napelempark, a jövőre érkező 10 darabos e-buszflotta, a város elektromos közbringarendszere (azaz a PécsiKe), az elektromos autók városszerte elhelyezett töltőinek rendszere, a kerékpárutak bővítése és az új kerékpárutak kialakítása 2022-ig, valamint ide köthetők az óvodai, iskolai és lakossági szemléletformáló programok és az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítési programja is. Mindennek köszönhetően az éves átlagos szállópor-koncentráció jelenleg Pécsett a határérték alatt van három mérőállomás területén is, ugyanakkor a Szabadság úti mérőállomás környékén van még teendő.
Nem meglepő, hogy a városban a szmog leginkább az autóforgalomból ered, és az sem, hogy a szmog mértéke mindig a forgalmas csúcsidőszakokban nő meg. A szmog csökkentésének és térbeli eloszlásának megoldása még várat magára, de létezik erre forgatókönyv, melynek fejlesztései már zajlanak is: az északi, mecsekoldali elkerülő út háromnegyedének felújítása – a teljes közművekkel együtt – megtörtént már, a Havi-hegyi út kibővítése és a lekötés a Szántó Kovács János utcára van vissza. Így az északi elkerülő felújításával és kibővítésével, a forgalom felgyorsításával, valamint a körforgalmak építésével és a városmagon kívüli parkolók létesítésével csökkent a belváros légszennyezettsége. Ide tartozik még, hogy a Rákóczi úton buszfolyosó építését tervezik, és az sem elhanyagolható, hogy a Tüskésréti úton és a pécsi víz völgyében épül a belvárosi teherforgalmat kiterelő út is, melynek az első szakasza már készen van a keleti elkerülőtől a Mohácsi útig. Fontos kiemelni továbbá az évek óta tartó fásítási programot a közutak mentén, melynek légtisztító szerepét és hatását nyilván nem kell magyarázni.
Ez a város kelet–nyugati közlekedési tengelyének tehermentesítését szolgáló Tüskésrét–Északmegyer dűlő–Füzes dűlő irányában létrehozandó új út, valamint az észak–dél irányú közlekedési nyomvonalak kialakítása lehet. Ha ezek az új utak megszületnek, modellezési technikákkal meghatározhatók lehetnek a város területén belül a tisztább levegőjű zónák.
Jó hír, hogy jövőre három új naperőművet is létesítenek a városban, egyenként 499 kilowattos csúcsteljesítménnyel, valamint egy pályázat keretében elkészül a város emissziós adatbázisa, és egy tetőfelületek energetikai hasznosíthatóságát bemutató internetes oldal is készül a lakosság számára, ahol mindenki megnézheti, hogy mekkora napelem-kapacitás telepíthető háza tetejére. Beszédes és pozitív adat, hogy míg a lakossági napelemek összteljesítménye Pécsett 2012-ben 197,7 kilovoltamper volt, addig 2019 augusztusáig ez a szám 1492 kilovoltamper volt.
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.
