Vélhetően nem kerül bele az anyáknak a gyermekek után járó második választójogi szavazat a kormányoldali alkotmányjavaslat végleges szövegébe – mondta Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság fideszes alelnöke egy pénteki bécsi sajtóbeszélgetésen. „A tervezetbe is lehetőségként került bele, még ebben a formában sem biztos, hogy a végleges javaslatban benne lesz” – tette hozzá. A nemzeti konzultáción eddig visszaérkezett több mint nyolcszázezer kérdőív alapján az elképzelésnek nagyon gyenge a társadalmi támogatottsága – tette hozzá a képviselő az MTI kérdésére.
„Nyilvánvalóan nonkonform felvetés, de nem intézhető el egy kézlegyintéssel” – tette hozzá. Komoly demográfiai problémát vet fel nem csak Magyarországon, de Európában máshol is a lakosság aktív és inaktív része közti arány eltolódása. Erre a problémára európai szinten megoldást kell találni – fejtette ki.
A képviselő az Ausztriában dolgozó újságírók előtt többek között hangsúlyozta, hogy az alkotmánytervezet nem változtatja meg Magyarország államformáját, sem a kormányformáját és nem változtat jelentősen az egyes hatalmi ágak letéteményeseinek hatáskörén. A szöveg kimondja, hogy Magyarország köztársaság. Az ország hivatalos nevének megváltoztatásáról szólva a politikus azt mondta, hogy a magyar emberekhez közelebb áll a Magyarország elnevezés, s hogy több külföldi ország alkotmányában sem szerepel az államforma az állam hivatalos nevében.
A képviselő úgy vélekedett, hogy valamilyen formában biztosítani kell a választáson való részvétel lehetőségét a határon túli magyarok számára. Mint kifejtette, a magyarországi lakóhely a jelenlegi alkotmánnyal ellentétben nem szerepel a tervezetben a választójog feltételeként, de a lehetőség, hogy törvény ehhez a feltételhez kösse, igen. Elképzelhetőnek tartja, hogy a határon túli szavazók csak országos listára vagy pedig külön a számukra fenntartott listára szavazhassanak, mint például Olaszország vagy Horvátország esetében.
Visszautasította azokat a vádakat, melyek szerint a Fidesz így akarja „bebetonozni” a hatalmát. Ez lekezelő a határon túliakra nézve, emellett nem várható annyi szavazat, hogy az eldöntsön egy választást – mondta.
Szili Katalin javaslatából szeretnének átvenni „használható elemeket”, olyanokat, amelyek nem feszítik szét a jelenlegi kormányoldali tervezet kereteit – mondta a politikus az MTI-nek.
Az MTI kérdésére elmondta, hogy volt néhány vitás kérdés a kormánypártok között, mindenekelőtt a magzati élet védelmével kapcsolatban. Ebben a kérdésben az a megegyezés született, hogy olyan javaslatot terjesztenek elő, amely nem eredményezi a magzati élet védelméről szóló jelenlegi törvény módosításának szükségességét. „Ezt nem tartjuk indokoltnak és társadalmi támogatottságot sem élvezne” – tette hozzá.
Az alkotmányjavaslat jelentős további törvényhozási feladatokat is magával von, annak ellenére, hogy nem helytálló az az értelmezés, miszerint a kormánypárti tervezet kevésbé pontos vagy részletes a jelenlegi alkotmánynál – mondta az MTI-nek arra a kérdésére, hogy milyen további feladatokkal jár a tervezet a törvényalkotó számára. Példaként említette a választójogi törvényt, az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, valamint az adórendszer és a nyugdíjrendszer alapvető szabályozását. „Számtalan olyan kisebb terület van még, ahol, ha szükségessé nem is, de legalábbis indokolttá teszi a törvénymódosítást” az alkotmány – mondta. A törvénymódosítási feladatokat hétfőn frakcióülés keretében vitatják meg.
