A bullying, vagyis a kortárs-zaklatás rendszerszintű probléma, a „ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel” módszer nem mindig működik, és jobb, ha a szülő a háttérben marad: derült ki az Iskolai bántalmazás címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen, szerdán. A PTE Pszichológia Intézetben tartott eseményre hallgatók, pedagógusok, pszichológusok és külsős érdeklődők is érkeztek.
A kortárs-zaklatás nagyon sok fiatalt érint Magyarországon, sokuknál komoly mentális és fizikai következményei is lehetnek. Mi számít kortárs-zaklatásnak, és hogyan ismerhetjük fel a jeleit? Mit lehet tenni, ha közbe akarunk lépni, vagy esetleg megelőznénk a kialakulását? Hasonló kérdésekre keresték a választ a szerdai kerekasztal-beszélgetés során, melynek résztvevői: dr. Káplár Mátyás, Siegler Anna és Arató Nikolett szakemberek voltak. Az eseményen dr. Putz Ádám moderátor segített mederbe terelni a beszélgetést.
A Pécsi Pszichológus Napok keretében megtartott eseményre sokan érkeztek, nem véletlenül, hiszen a bullying, vagyis magyarul a kortárs-zaklatás egy igen forró téma. Nehéz körülhatárolni, hogy mikortól beszélhetünk bullyingról, de ha meg szeretnénk húzni a határokat, akkor a 6–18 éves korosztályt lehetne kiemelni a szakemberek szerint. Persze ez az intervallum is kitolódhat, ahogy dr. Káplár Mátyás kiemelte, a bullying ugyanúgy elképzelhető egy óvodás csoportban, mint egy egyetemista közösségben, vagy egy munkahelyen. A tankönyvi definíció szerint kortárs-zaklatásról beszélünk, ha az áldozat szándékos, és ismétlődő bántalmazás alanyává válik. A bullying előfordulhat bármilyen iskolai közösségben, hiszen a rizikófaktorok minden közösségben fennállnak, mind a bully, mind az áldozat szempontjából.
Ahogy Siegler Anna fogalmaz, bárki áldozattá válhat attól kezdve, hogy szemüveget hord, egészen addig, hogy a nagypapája meghalt. A bullying tekintetében inkább az agresszorban lezajló folyamatokat érdemes vizsgálni.
– Tulajdonképpen bármi lehet gyújtópont. Ha egy gyerek frusztrált, és nincsenek olyan készségei, hogy békésen levezesse a feszültségét, akkor könnyedén bullyvá válhat. Ilyenkor az agresszor olyan kortársat keres, akiről azt képzeli, hogy „nem tud akkorát visszaütni” – magyarázza a kortárs-zaklatás dinamikáját Siegler Anna.
A prevenció kulcsa a társas készségfejlesztésben, és a konfliktuskezelésben rejlik Arató Nikolett szerint. Mint mondja, egy közösségben a legfontosabb a megelőzés szempontjából, hogy a gyerekek hatékonyan bele tudják képzelni magukat a másik helyzetébe. Bár nehéz megfejteni, hogy mi eredményez egy rendszerben zaklatást, az biztos, hogy a teljesítménykényszer, vagy a rossz példák tapasztalása, eltanulása melegágya a bullyingnak.
Agresszióval nem lehet válaszolni a kortárs-zaklatásra, mert az csak olaj a tűzre!
Siegler Anna hangsúlyozza, hogy nem megoldás, sőt, olaj a tűzre, ha erőszakkal közelítünk a zaklatáshoz. Dr. Káplár Mátyás hozzáteszi, hogy mivel a zaklató eleve alacsony önértékeléssel rendelkezik, ezért az agresszió csak ront a helyzeten. Egy hallgató kérdésére a szakember hozzátette, hogy külön kiemelendő az a helyzet, amikor az áldozat szülei reagálnak személyesen agresszióval. Ilyenkor, a már eleve önbizalomhiányos agresszort „még tovább döngölik a földbe”, amitől a következő alkalommal kétszer nagyobb erővel kezd bele a zaklatásba.
Siegler Anna szerint megoldás lehet, ha az áldozat megtanulja átkeretezni a helyzetet, vagyis megpróbálja megtörni a sémát. Tehát például az agresszióra kedvességgel reagál, témát vált, vagy olyan választ ad a sértegetésre, amire nem számít a bully. Mint mondja, sajnos ezekre az esetekre nincs biztos recept.
Az emberek 80 százaléka volt valaha bullying áldozata, és 75 százaléka maga is elkövetett kortárs zaklatást.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a prevenció legfontosabb színtere a rendszer. Fontos, hogy együtt dolgozzon a szülő a pedagógussal, a pedagógus az iskolapszichológussal, és esetenként pszichológust se vonakodjanak bevonni a kritikus helyzetekbe. A példák is rendkívül fontosak. Ha a pedagógusok közt sincs harmónia, vagy a családi környezetben is előfordul megoldatlan konfliktus, akkor a gyerek sem lesz képes levezetni a feszültségeit.
Dr. Káplár Mátyás kiemeli, hogy szülőként érdemes figyelni a jelekre, hiszen még azok a gyerekek is hajlamosak titkolni a kortárs-zaklatást, akik jó konfliktuskezelési módszereket tanulnak otthon.
– Negatív érzelmi állapotok esetén érdemes gyanakodni, tehát ha fennáll a szorongás, lehangoltság, a társaságtól való visszavonulás, alvászavar, vagy az iskolai teljesítményromlás. Az iskolával kapcsolatos negatív attitűdök, vagyis a „nem akarok iskolába menni” hozzáállás szintén bullyingra utalhat – hangsúlyozta a szakember.
