Első körben tárgyal az önkormányzat idei költségvetéséről a pécsi közgyűlés. Élőben, szövegesen közvetítjük az ülést.
Két napirendi pontja van a képviselő-testület mai ülésének. Ha nem elég a szöveg, ezen linken az Önkormányzati Tv közvetítését is követhetik.
9.05: Péterffy Attila polgármester megnyitja az ülést.
A tavalyi költségvetés módosításáról tárgyalnak először, aztán térnek rá az idei büdzsére. Az előterjesztés technikai jellegű módosításokat tartalmaz.
Csizmadia Péter, a Fidesz frakcióvezetője: látszatra ez a tavalyi költségvetés utolsó módosítása. Ez már önmagában beszédes, hogy nem kellett érdemben hozzányúlni a költségvetéshez. Ez a cáfolata annak, hogy problémás lett volna a költségvetés. Stabil volt a tavalyi büdzsé. Már 2018-ban is többletes költségvetése volt a városnak, soha ilyen nem volt még korábban. Stabil gazdasági helyzetet örökölt az új városvezetés, az irány ki van jelölve, ezt csak folytatni kell. A pénzügyi ellenőrzési bizottság tegnapi ülésén elhangzott, hogy rekordméretű iparűzési adóval számol az önkormányzat 2020-ra, ami azt jelenti, hogy jól végezte a munkáját a korábbi városvezetés. A mostani teendő, a visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos tárgyalások lefolytatása a kormánnyal.
Vári Attila (Fidesz): nincs nyoma milliárdos hiánynak, ezt most már ki lehet jelenteni.
Péterffy Attila polgármester: Önök kijelenthetik, mi sajnos nem tudjuk kijelenteni.
Kővári János (ÖPE-KDNP): mindenki a saját szája íze szerint magyarázza a számokat. Mivel ők korábban és most is ellenzékben voltak (gúnyos kacaj a városvezető koalíció soraiból), objektíven tudják nézni a folyamatokat. Szerinte fejlődött a gazdaság, 20 százalékkal növekedett az iparűzési adóbevétel. De még nem éri el a miskolci bevételeket, akik hasonló helyzetben vannak, mint Pécs, de fejlettebb gazdasággal rendelkeznek. A Dél-Dunántúl leszakadó helyzetben van, ezt senki sem vitatja. 2010-ben az iparűzési adó 50 százalékkal kevesebb volt a mostaninál. Gazdaságot fejleszteni nem lehet egyik évről a másikra, öt-tíz éves távlatokban kell gondolkodni. Reméljük, Önök (a városvezetés) most megtalálják a csodaszert, és még gyorsabban fog fejlődni a város gazdasága. Ha a mostani városvezetés felhánytorgatja az előző városvezetésnek a hiányt, akkor azt is meg kell mutatni, mekkora a céges hiány, amit menedzselni kellett és mennyi az, ami hibás gazdálkodásból adódott. Tényeket szeretne látni a vitában.
Péterffy Attila: nem az elmúlt tíz-húsz évet értékeljük, hanem a tavalyi költségvetést.
Kunszt Márta (DK): Csizmadiát emlékezteti, hogy sikerpropaganda helyett azt kellene inkább hangsúlyozni, hogy 8,5 milliárd forintot vissza kell fizetnie a városnak és szinte az összes ingatlanon állami jelzálog van.
Csizmadia Péter: ő tényszerűen elmondta, mi a helyzet, az előterjesztésből olvasta ki a tényeket. Kunszt Mártának: Önök eladósították a várost, a cégek mai napig nyögik ezt. Nincs ok hurráoptimizmusra, de a régi városvezetés megtette, amit tudott, most az újon van a sor. Ne kezdjék a kormányt okolni előre, hogy nem akar Önökkel szóba állni.
Kővári János: úgy látszik, Kunszt Márta alpolgármesterként megfeledkezik arról, hogy ott bábáskodott az EKF-beruházások felett, amikor nem figyelmeztették a várost arra, hogy a létrejövő intézmények hatalmas állami támogatási igénnyel lépnek majd fel később.
Nyőgéri Lajos (MSZP): csodálkozik, hogy röhögés nélkül kibírják ezt a jelenlévők. 2019-ben a Fideszt elküldték a szavazók, így szerénységet kér az ellenzéktől.
Kővári János: szintén szerénységet kér Nyőgéritől.
Péterffy Attila: a szerénység jól jön mindig. A vitát lezárja, indítja a szavazást. Elfogadták az előterjesztést.
Rátérnek a 2020-as költségvetés megtárgyalására.
Péterffy Attila: a költségvetés helyzetét alapvetően meghatározza, hogy december 1-jéig vissza kell fizetni 8,54 milliárd forintot az előző, fideszes városvezetésnek biztosított rendkívüli állami támogatás miatt. Azt kéri, hogy ne csak tárgyalhasson, hanem kötelezettséget is vállalhasson a minisztériummal való tárgyalások során. Az adónemek behajtásánál fokozottan ügyelni kell a hátralékok behajtására. A feszes, átlátható gazdálkodás irányelveit követték. Nem növekszik a hitelállomány, a követelésállomány mérséklődik. Mivel a 8,54 milliárd átütemezéséről tárgyalnak a kormánnyal, ezért ez a költségvetés nem lehet egyelőre végleges. Az intézményvezetőkkel csak előzetes egyeztetések történtek. Március 15-éig kell a végleges anyagot tárgyalni. Javasolja, azzal egészüljön ki a szöveg, hogy a közgyűlés felkéri a polgármestert arra, hogy a közalkalmazottak béren kívüli juttatását évi bruttó 134.755 forintban határozza meg.
Ruzsa Csaba alpolgármester: nem lesz adóemelés, nem szabad a lakosságra terhelni a problémákat. A teljes hitelállomány újraversenyeztetése folyik az önkormányzati cégeknél. A cél a spórolás. Felülvizsgálják az összes intézményüzemeltetési szerződést. A meglévő összes szerződést, ha látnak megtakarítási lehetőséget, felmondják. A cégeknél felülvizsgálják az összes tevékenységet, azt vizsgálják, azok szükségesek-e. Több száz milliós megtakarításra számítanak. A bevételi oldal növelése is nagyon fontos. A városüzemeltetésnek zökkenőmentesnek kell maradnia. Nem akarunk múltbéli kötelezettségeket nem teljesíteni. Fejlesztési pályát kell felvázolni a város számára. A 2020-as költségvetés egy ötéves költségvetés első elemének tekinthető.
Vári Attila (Fidesz): ügyrendi kérdésben: a 2020-as költségvetés tervezetét a csorbítás előtti állapothoz állítsuk vissza. Magyarán azt kéri, hogy többet szólhassanak hozzá a képviselők.
Lovász István jegyző szerint formálisan ehhez rendeletmódosításra van szükség. Arra lát még lehetőséget, hogy a polgármester lazábban, rugalmasabban veszi a hozzászólások időkereteit. Vagy ha a testület egyedileg megemeli a hozzászólások időkereteit.
Arról szavaznak, hogy bővítsék-e az időkereteket a költségvetés tárgyalására: nem szavazták meg a javaslatot a városvezető koalíció képviselői.
Csizmadia Péter: először a bizonytalanság jut eszébe a 2020-as költségvetési tervezetről. Konkrét tételek hiányoznak belőle. Nem érti, hogyan fogadhatta el a költségvetési bizottság számok nélkül a tervezetet. Csak elviekben lehet a témáról beszélni. Feltűnő, hogy csak 9,3 milliárd iparűzési adóval számol az önkormányzat, miközben tavaly 9,7 milliárd folyt be. Szerinte nem kéne alább adni a tavalyi szintnél. Nem lát olyan folyamatokat, hogy egy recesszió, gazdasági visszaesés következne be 2020-ban. Évente tíz százalékkal bővült a pécsi iparűzési adóbevétel. A kiadási oldalon emelni kell, mert a tavalyi szintet sem éri el a bázis, azaz nem reális a tervezet, így év közben kell majd ráemelni. Az iparűzési adóbevételből lehetne ezt finanszírozni. Azt kommunikálta a városvezetés, hogy két tervezet készül a költségvetésből, igazából egy sem készült. A Ruzsa Csaba által elmondottakhoz: nagyon helyes, hogy lesz újraversenyeztetés a hitelállománynál, ez folyamatosan megtörtént az elmúlt években is. Egyetért azzal is, hogy jelentős költségvetési javulás a kiadási oldal csökkentésével nem érhető el, mert amit már le lehetett faragni, azt korábban lefaragták.
Barkóczi Csaba (Fidesz): a költségvetés első tervezetét nem tartja reálisnak, ez egy blöff, nem tudják elfogadni. Az építményadóból és a telekadóból jelentős bevételnövekedéssel számol a költségvetés. Ez annak tükrében érdekes, hogy sajtóhírek szerint nem tervez adóemeléseket. Arra vár választ, hogy honnan várja ezeket a bevételeket.
Péterffy Attila: adóemelésekre nem készülnek, viszont az adóbehajtás hatékonyságát növelnék, amire konkrét elképzeléseik vannak.
Kővári János: az iparűzési adóbevétel valójában 8 milliárd sem volt. Amiről beszélünk, az egy előre befizetett, becsült bevétel. Kell számolni növekménnyel, de nem irreális mértékben. Azt lehet tudni, mekkora volt tavaly, abból lehet kiindulni. A telek és építményadóról: a tavalyi tervezéshez képest Önök többet terveznek, pedig a tavalyi várakozás sem jött be. Szerinte a bevétel túl van tervezve. Az adóhivatal szerinte nem fogja tudni a hatékonyságot ilyen nagy mértékben már növelni. Így szerinte adóemelésre fognak kényszerülni mégis. A kiadási oldalról: mivel nincsenek számok, még az irányt sem lehet kiolvasni ebből a tervezetből. Ruzsa Csaba hozzászólására: ott már vannak irányok, de a tervezetben nem szerepelnek, amúgy meg nem új irányok, ezt minden városvezetés kitűzte már célként, majd jövőre kiderül, sikerült-e. Az itt a piros, hol a piros játékhoz hasonlít ez a tervezet, nincs megalapozottság, nincs irány.
Vári Attila: úgy tekint a tervezetre, hogy a városüzemeltetési cégek vonatkozásában rendkívül bizonytalan. Sokan jelezték neki, hogy aggódnak, mert a polgármester azt nyilatkozta, hogy nem szeretné visszafizetni a támogatást a kormánynak (Péterffy Attila nem mondott ilyet, a szerk.), aztán azt nyilatkozta, hogy tárgyalna a kormánnyal az átütemezésről.
Péterffy Attila: elég szelektív az emlékezetük, de ez legyen az Önök problémája.
Bognár László (Fidesz): négy kérdése van. 1. POSZT: korábban 30 milliót adott erre az önkormányzat, most állítólag hússzal megtoldják, de ez nem szerepel az előterjesztésben. 2. A helyi színházak támogatásánál nulla forint van betervezve, miért. 3. A Bóbita volt épületének felújításáról kérdez. 4. A magyarürögi úti csapadékelvezetés első szakasza készült el. Mikor folytatódik ez, mert ezt nem találta a tervezetben.
Péterffy Attila: POSZT: a húszmilliót nem önkormányzati büdzséből fogják biztosítani. Színházak: még nem állapodtak meg a kormánnyal erről, ezért nincsenek konkrét összegek. A régi Bóbita felújítása: nincs még eredménye a pályázatnak. Magyarürög: a költségvetési források erre a projektre nem elegendőek, a Városfejlesztési Zrt.-vel azon tanakodnak, hogyan tovább.
Csizmadia Péter: húsz másodpercnyi hozzászólási időt kér kölcsön a városvezető koalícióban ülő képviselőktől Bognár Lászlónak, akinek elfogyott a hozzászólási időkerete.
Péterffy Attila: „Jegyző urat kérdezem, hogyan van az időkölcsönkérés intézménye” (nevetés).
Lovász István: nincs ilyen.
Ruzsa Csaba: iparűzési adóról: tavaly az előzetes befizetések miatt 350 millió visszatérítés volt májusban az iparűzési adóból, ha azt a tavalyi 9,7 millióból levonjuk, akkor megkapjuk a 2020-as iparűzési adó tervezett összegét. A kiadásokról: negyedévente monitorozni fogják a cégek, intézmények kiadási-bevételi helyzetét.
Kővári János: a kormányzati tárgyalásokról. Bízik benne, hogy eredményes lesz. 1,5-2 milliárdos évi visszafizetést vállalnak, ami szerinte reális. De ehhez az kell, hogy a többi kiadási-bevételi tétel reális legyen, ezért korrigálni kell. Hacsak nincs olyan elképzelés, hogy adóemelés legyen.
Ruzsa Csaba: minden egyes tárgyalás esetében az államkincstár szakembereivel előzetes egyeztetés zajlik.
Szavazásra bocsátja az előterjesztést a polgármester. A közgyűlés megszavazta a határozati javaslatot.
Vége.
A következő ülés február 18-án lesz.
