Az internethasználók egyik legtöbb vitára okot adó kérdésköre az, hogy az embernek kellene-e posztolni a párkapcsolatáról, a családjáról, és főként a gyerekeiről a közösségi oldalakon. Nyilvánvalóan mindenki azt tesz a saját profiljával, amit akar, habár a személyiségi jogok miatt ez sem feltétlenül igaz. Hogy mégis könnyebb legyen a döntés, kikértük Kontrohr-Bősze Noémi pécsi tanácsadó szakpszichológus véleményét a témában.
Mindenki másként van jelen a közösségi oldalakon, és mindenki más céllal használja ezt a felületet. A család, saját gyermek, párkapcsolat csak egy-egy témái az ott megjelenő legfelkapottabb posztoknak. Amit viszont közzéteszünk – legyen szó fényképről vagy videóról –, az a személyes adatunk, kvázi a magánéletünk. Identitásunkról, (és) személyiségünkről és aktuális élethelyzetünkről is árulkodik a nyilvánosságra hozott tartalom, mondta a pszichológus.
Alapvetően a nők hajlamosabbak tartalmak – legyenek azok képek, videók, idézetek, vagy programok – megosztására a férfiaknál. Egyes kimutatások szerint a nők 55 százalékkal posztolnak többet, mint a férfiak. Egy amerikai kutatás alapján pedig az anyukák 63 százaléka használ közösségi médiát és 97 százalékuk posztol felvételeket a gyermekéről, tette hozzá a szakember.
Miért érezzük úgy, hogy posztolnunk kell?
– Vannak szülők, akik arra használják a közösségi oldalakat, hogy távoli rokonokkal vagy rég nem látott barátokkal tartsák a kapcsolatot, akár a családi fotók révén. Hiszen így ők is részesei lehetnek a család életének, illetve láthatják a gyermekek fejlődését. Ez pozitív dolog, de mérlegelni kell és tudatosan használni az oldal beállításait, hogy a célcsoporthoz jussanak el a posztok – tanácsolta Kontrohr-Bősze Noémi.
Hozzátette, sokszor nem egyértelmű, hogy kiről is szól valójában az adott bejegyzés: arról, aki közzéteszi, vagy a kép szereplőiről. Ezt mindig érdemes átgondolni, mielőtt kiteszünk valamit. Előfordulhat, hogy kompenzálni próbálunk, esetleg egy ideális kép látszatát igyekszünk kelteni az interneten. Hajlamosak vagyunk összehasonlítani magunkat másokkal és ebben a közösségi oldalak sokszor feltupírozott, hatásvadász fotói nagy társadalmi nyomást helyeznek ránk. Bizonytalanság, kétség támadhat azokban a szülőkben, akik személyiségükből, vagy felelősségvállalásból nem osztják meg a család mindennapjait online. Pedig az, hogy kevesebbet mutatnak meg magánéletükből, még nem jelenti azt, hogy éppen nem ők biztosítanak kiegyensúlyozottabb, védettebb környezetet gyerekeiknek, mint a velük „kérkedő” szülők, tette hozzá.
– A párkapcsolatok terén is megfigyelhető a külső visszajelzések szerepe akár a döntéshozatalban, akár az elköteleződésben. A rengeteg közös kép kedvesünkkel, előfordulhat, hogy épp a románc bizonytalanságát jelzik. A családról, gyerekekről, párkapcsolatról szóló fotók úgy tűnik, sokkal nagyobb aktivitást váltanak ki az ismerősökből, így a like-ok gyűjtése még több tartalom megosztására sarkallja az arra hajlamos személyeket. Mindehhez egy idő után megfelelési kényszer, folyamatos versengés is párosulhat, és akár önbizalomhiányra is utalhat az ilyen jellegű posztolás – így a szakember.
Milyen következményei lehetnek, ha gyerekekről teszünk közzé tartalmat?
Különleges odafigyelésre van szükség a személyiségi jogok és számos lehetséges egyéb veszélyek terén, különösen gyerekek esetében. A pszichológus szerint életkortól is függ, egy gyerek hogyan viszonyul ehhez.
– Egy nagyon kicsi gyerek még nem fogja fel, hogy mit jelent a netes fotókon szerepelni. Később viszont lehetnek negatív következményei a szülők által feltöltött tartalmaknak, főként, ha tizenévesen például egy kiskori meztelen vagy más miatt kellemetlen felvételre bukkan a gyerek. Ha utólag törlik is a posztot, az valamilyen formában megmarad. A serdülők viszont nagyon is értik, hogy mi történik, hiszen akár már általános iskolában is használnak okostelefont. Őket mindenképp meg kellene kérdezni, hogy beleegyeznek-e a közzétételbe. Viszont készüljünk fel rá, hogy nemet is mondhatnak. Ugyanis már a kisiskolásoknak is néha van saját profiljuk, általában oda tesznek fel képeket. A szülő felelőssége persze itt is hatalmas, időben fel kell készíteni a porontyot arra, hogy jól gondolja meg, mit és kivel oszt meg – magyarázta Kontrohr-Bősze Noémi. Hozzátette, tiltani nem érdemes, inkább időben felvilágosítani a kicsiket a digitális világ veszélyeiről és esetleg kontrollálni az internet használatát.
Azt is érdemes mérlegelni, hogy a gyerekek a szülői példát követik, vagyis hiába mondjuk neki, hogy ne tegyen közzé mindent, ha mi a reggelinkről is minden nap posztolunk, mondta.
