A keddi teszt után szerdán kora reggel léptek életbe azok a rendelkezések, amelyektől a pécsi városvezetés azt reméli: tartósan nyitva tartható lesz a pécsi vásárcsarnok. A helyszínen szereztünk benyomásokat arról, hogy miként működik a rendszer és azt, hogyan fogadták a pécsiek.
Több magyarországi város lezárta a piacait, és vasárnap már a pécsi vásártér sem nyitott ki. Ám a helyi városvezetés hosszas mérlegelés után úgy döntött: mivel fontos élelmiszerforrás, gyakorlatilag Pécs egyik éléskamrája a vásárcsarnok, amíg lehet, nyitva tart. Az élelmiszerboltok sem zártak be, valószínűleg az is érv volt a csarnok nyitva tartása mellett, hogy ha bezár, a megmaradt üzletekben még nagyobb lenne a tömeg. Ahhoz azonban, hogy a koronavírus terjedését ne éppen az itt sorban álló emberek segítsék elő, át kellett alakítani a korábbi vásárlási szokásokat. A keddi tesztnap után megszorító intézkedések bevezetését rendelte el Pécs polgármestere.
A csarnokba belépni és onnan kijutni is egy ajtón lehet, bent egyszerre legfeljebb száz fő tartózkodhat. Arról, hogy a bejáratnál várakozók egymástól kellő távolságot tartsanak, a bejárat előtt közterület-felügyelők, bent a csarnokot üzemeltető Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. emberei gondoskodnak. A gyakran fogdosott felületeket óránként fertőtlenítik a fenntartó cég munkatársai, alaposan átszellőztetik a csarnokot. A vásárlóktól azt kérte a város vezetője: tartsák egymástól a védőtávolságot és a vásárlás végeztével haladéktalanul hagyják el a vásárcsarnokot.
Szerdán reggel nyolc körül értünk a pécsi vásárcsarnokhoz, azzal a nem titkolt céllal, hogy személyesen győződjünk meg róla: bevált-e a rendszer, hogyan élik meg a pécsiek a megváltozott körülményeket. A bejárat előtt kanyargó védőkorlát mögött éppen senki sem várakozott, amikor megérkeztünk, de a helyes sorban állásért felelős közterület-felügyelők elmondták: korán reggel azért akadt munkájuk. Volt olyan vásárló, akit már az S alakban kanyargó szalagok is felháborítottak, mondván, őt ne terelgesse senki. Más akkor kapta fel a vizet, amikor a közterület-felügyelők mindenkit megkértek, hogy tartson megfelelő védőtávolságot az előtte állótól. Ám kiderült az is: ezek elszigetelt esetek voltak, a többség megértően fogadta, hogy a koronavírus mindenkitől több türelmet és megértést követel.
Amíg ezt megtudtuk, összegyűlt féltucatnyi ember az éppen csukott bejárat előtt – akiknek a figyelmét folyamatosan hívták fel a távolságtartó sorban állásra –, de 3-4 percet kellett csak várni, hogy bejussunk. Aki az elmúlt napokban volt vásárolni valamelyik nagyobb pécsi üzletben, annak szerda délelőtt a vásárcsarnok maga volt a nyugalom szigete. A tágas térben fel sem tűnt, hogy jó eséllyel száz vásárló is lehet bent egyszerre, sorok nem álltak sehol, a vagyonhasznosító munkatársai készségesen segítettek mindenkinek, ha erre volt szükség.
Az asztalok, polcok tele voltak zöldséggel, gyümölccsel, hússal. Az árusok, akikkel beszéltünk, arról számoltak be, hogy megbízhatóan, hosszú távon biztosítani tudják az ellátást. „A tehenek szerencsére nem pánikolnak” – foglalta össze röviden egy sajtot és vajat árusító hölgy. Egy füstöltáruval foglalkozó kofa kérdésünkre elmondta: ha kell, augusztusig minden nap tud sonkát, szalonnát és kolbászt hozni a csarnokba. Tojásból is lesz bőven, igaz, arra már sokan panaszkodnak, hogy a legtöbb helyen egyetlen nap alatt öt forintot ugrott az ára, de akadt olyan pécsi is, aki ezt nem tartotta többnek, mint egy előrehozott húsvéti drágulásnak.
Az egyik árus szerint az ilyenkor megszokott zöldségek közül a retek eltűnt a nagybaniról, és a burgonyaellátás is akadozik. A krumpli kilója kedden még 250 forint körül volt a pécsi vásárcsarnokban, a nagybanin, mint mondta, szerdán már nem is kapott. Péntekre ígértek legközelebb, de akkor 370 forintért tudja elhozni kilóját Szegedről – nagy kérdés, hogy mire a csarnokba kerül, mennyiért lehet majd hozzájutni. Ezzel együtt is találtunk burgonyát a csarnokban szerdán.
Az alapján, amit láttunk, a csarnok hangulata, összképe rendezett és kulturált volt, a jelek szerint gyorsan vették a lapot a pécsiek. A hangosbemondón a Vagyonhasznosító folyamatosan hívta fel a figyelmet az üzemeltető a vírus veszélyeire, és arra, hogy ott helyben mit tehetünk ellene. Nem ácsorogtak sehol összeverődve beszélgető csoportok és a kijutás is rendezett volt. Röviden: egyelőre minden jel arra utal, hogy a vásárlók és az árusok is szívesebben vállalják a kisebb kényelmetlenségeket, mint hogy teljesen bezárjon a vásárcsarnok.
