Beszéltem néhány idősebb szomszédommal, akik szerint nem érthetem meg, miért is vásárolnak ők – szerintük jó okkal – halomszámra lisztet, húst, élesztőt, cukrot, kenyeret és olajat, gyógyszereket, pipereholmikat. Én ugyanis nem éltem meg a háborút, nem tudhatom, milyen az, amikor nincs. Ez való igaz, tényleg nem éltem annak idején, viszont azt is látom, hogy az üzletek és a beszállítók mostani működése nagyon összehangolt, egyelőre nem adtak okot attól tartani, hogy hosszú ideig nem lehet majd hozzájutni akármilyen áruhoz a koronavírus miatt. Vagyis úgy gondolom, amíg minden további nélkül eljuthatunk boltba, teljesen felesleges, sőt, bizonyos szempontból túlzás pánikszerűen felvásárolni bármit is.
Hogy miért túlzás? Nem egy ismerősöm osztotta meg kétségbeesetten a közösségi médiában, hogy mióta hazánkba is eljutott a koronavírus, azóta az egyéb betegségben szenvedő gyermekei számára nem tud lázcsillapítót venni, esetleg nem tudja kiváltani a krónikus betegsége miatt szedett szokásos gyógyszerét. Mindemellett persze én is tapasztalom, hogy ha valami elfogy a háztartásban, azt a „spájzolók” miatt nem feltétlenül tudom egyhamar pótolni.
Félünk tőle, hogy valami tartósan hiánycikké válik? Nem kell!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalataira vonatkozóan (például az Aldi, a Lidl és a Spar) azt a tájékoztatást adta, hogy ezek szorosan együttműködnek szállítóikkal áruházaik ellátásbiztonsága érdekében. Március 11-i sajtóközleményükben felhívták rá a figyelmet, hogy a megnövekedett kereslet miatt előfordulhat egy-egy élelmiszer időszakos hiánya, azonban nem kell tartani tartós áruhiánytól.
Érdemes elolvasni további két felhívásukat is, melyek a családok biztonságos vásárlási módjairól, valamint az áruházak biztonságosságáról szólnak.
Mit érdemes venni?
Az Index.hu azt írja, mikor az amerikai Lifehacker megkérdezett egy szakértőt, hogy mit érdemes bespájzolni koronavírus idejére, a válasz nem az volt, hogy egy óvóhelynek elég élelmiszert, hanem hogy szappant. Ugyanis azzal lehet védekezni a megbetegedések ellen: kézmosással. Nem konzervekkel.
Ugyanebben a cikkben olvasható az is, hogy maximum három napra elegendő élelmiszert érdemes felhalmozni, méghozzá a háztartásban élők ételkapacitásához mérve. De nem lisztet. Sokkal inkább fontosak lehetnek a konzervek (nem csak készételek: gyümölcsök, zöldségek, halkonzerv, esetleg levesek), a tészták, a rizs, a száraz lencse és a bab, különféle köretek (például a quinoa, bulgur és kuszkusz), az alapvető fűszerek (só, feketebors, paprika, babérlevél, chili, fokhagymapor), a tetszés szerinti olaj, a főzéshez elengedhetetlen zöldségek, a kávé és a tea, a különböző magok (kesu, törökmogyoró, mandula), a lekvárok-mogyorókrémek-mogyoróvaj, és végül a szeletelt kenyér, a tortillalapok és a kétszersült.
Mi az, ami semmiképp sem kell?
Például olyan dolgok, amiket egyébként sem eszünk meg. Csak azért, mert pánikba estünk, még nem fogjuk jobban megkívánni a nem szeretett ételt, még karanténban sem. Persze az éhség nagy úr, de valószínűtlen, hogy tényleg a legutálatosabb menüre kell fanyalodnunk a közeljövőben.
Nézzük át rendesen, hogy mi van otthon. Mi az, ami lejár? Mi az, amiből már van egy csomó, és teljesen felesleges lenne megint egy csomaggal venni? Emellett nem árt, ha konkrét receptekhez vásárolunk be, így biztosan nem nyúlunk mellé.
