Az ellenzék időbeli korlátozást kért, hiába. A veszélyhelyzet megszűnéséig a kormány a védekezés érdekében rendeletekkel irányíthatja az országot, egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, a törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Elfogadta a parlament hétfőn a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, amit felhatalmazási törvényként is emlegetett a sajtó és az ellenzék. Az ellenzék a vita során végig azt kérte, legyen időbeli korlátja ennek az állapotnak, de a kormánypártok leszavazták a módosító indítványokat.
A parlamenti vita során Tóth Bertalan (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy bizalomra, összetartásra van szükség, de amit a kormánypártok tesznek, az ezeknek a fogalmaknak az aláásása. Azt állították, hogy parlamenti döntés hiányában a kormány nem tud cselekedni, ehhez képest a tisztifőorvos egymaga meghozta a szükséges intézkedéseket – jegyezte meg. Az ellenzék ma is hajlandó a konszenzus megteremtésére, csak egy gesztust kért, egy határidőt, mert így teremthető meg az ellenzéki szavazók bizalma – mondta, hozzáfűzve, hogy korlátlan felhatalmazást nem tudnak adni a kormánynak.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: járvány van, nem kampány, márpedig az ellenzék úgy működik, mintha kampányidőszak lenne. Még az ellenzéki sajtó és volt ellenzéki pártelnökök is „előrébb vannak”, mint a parlamenti ellenzéki pártok, akik „Gyurcsány Ferenc utasítására” nem szavazták meg a védekezésről szóló törvényt – fogalmazott. Pedig a gyorsaság rendkívül sokat számít, az ellenzék azonban ismét cserben hagyta a magyarokat – mondta.
A vitában Nagy Csaba, a törvényalkotási bizottság fideszes előadója kifejtette: a javaslat célja, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében meghozott veszélyhelyzet hatályát meghosszabbítsa az Országgyűlés. Biztosítja továbbá az Alkotmánybíróság folyamatos működését, és a büntető törvénykönyvben (Btk.) szankcionálja a járványügyi védekezés akadályozását, valamint a rémhírterjesztés második alapesetét – ismertette.
Lukács László György (Jobbik) megerősítette: pártja nemmel szavaz az előterjesztésre, mert nem tartalmaz határidőt a felhatalmazásra, pedig a Jobbik akár 60, 90 vagy 120 napot is támogatna.
Balla György (Fidesz) azt mondta, a kormány a járvány első pillanatában veszélyhelyzetet hirdetett, ami előfeltétele volt a szükséges intézkedéseknek. Azt is hangsúlyozta, nincs szó arról, hogy a kormány általános felhatalmazást kapna, az csak a koronavírus elleni védekezésre szól.
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormánypártok szándékosan megakadályozzák az együttműködést, és elindítottak egy kifejezetten gyűlöletkeltő, „hazug kormányzati propagandát”. Hozzátette, nem gondolja, hogy diktatúrát akarnának felépíteni. Az időbeli korlát mint garancia a társadalmi konszenzus érdekében szükséges – mondta.
Bencsik János (független) véleménye szerint nem most és nem ettől a törvénytől lesz diktatúra az országban, a Fidesz ugyanis kétharmados többséggel bármit megtehet az országban. Hozzátette: minden Orbán Viktor miniszterelnök forgatókönyve szerint zajlik, az ellenzék a múlt heti nem szavazatával pedig hozzájárult „az ócska vásári komédiához”. Arra biztatta az ellenzéki képviselőket, ne vegyenek részt a szavazáson, mert ez az egyetlen felelős döntés.
Hargitai János (KDNP) szerint a törvényjavaslattal nemcsak tűzoltási lehetőséget, hanem érdemi mozgásteret adnak a kormánynak. Szerinte a társadalomban nagyobb az összefogás a kormány intézkedései mögött, mint a parlamentben. Az Országgyűlésben is olyan egységet kellene mutatni, mint a társadalomban – hangoztatta.
Balczó Zoltán (Jobbik) szerint egyetlen oka van, hogy a parlament nem tudja egyhangúlag elfogadni a javaslatot: Orbán Viktor ragaszkodik ahhoz, hogy a rendeleti kormányzást határidő nélkül folytathassa. A kormány minden kompromisszumos javaslatot elutasított – tette hozzá.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint semmi szükség nincs a törvényjavaslatra, az alaptörvény és a katasztrófavédelmi törvény pontos előírásokat tartalmaz arról, hogy a kormánynak mit kell tennie. Hozzátette: azért kell ez a törvény, mert Orbán Viktor nem csupán legyűrni akarja a koronavírust, hanem ha nem sikerül a védekezés, akkor azt az ellenzékre háríthatja, ha pedig sikeres lesz, akkor királyként ünnepelteti magát.
Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint az ellenzékieknek „megint sikerült egy nemzetközi támadássorozatot intézni Magyarország ellen”, megint kizárólag fake news terjesztéssel töltötték az elmúlt hetet. Közölte, a hétfői szavazáson pótvizsgázhat az ellenzék, javíthat szégyenteljes teljesítményén.
Arató Gergely (DK) azt kifogásolta a törvényjavaslatban, hogy a kormány fogja eldönteni, milyen intézkedések szükségesek a járvány elleni védekezéshez. Arról pedig a kormány által irányított ügyészség és rendőrség dönt majd, mi számít álhírnek – közölte. Hozzátette: erről 4-5 évvel később dönt a bíróság, így a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy tönkretegyék a szabad média maradékát.
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában hangsúlyozta, nem igazak az ellenzék azon állításai, hogy a kormány határidő nélkül kapna felhatalmazást a rendeletek útján történő jogalkotásra, ez ugyanis kizárólag a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére áll fenn, azt követően pedig megszűnik.
Völner Pál aláhúzta továbbá, az ellenzék akkor sem mond igazat, amikor azt állítja, a kormány mindenfajta kontroll és beszámolási kötelezettség nélkül gyakorolhatja majd a hatalmat, hiszen az elfogadásra váró törvényben az szerepel, hogy a kabinetnek tájékoztatnia kell a parlamentet, illetve a frakcióvezetőket. A kormány képviselője úgy fogalmazott, az ellenzék megrettent attól a bizalomtól, amely a lakosság körében kialakult a kormány intézkedéseivel szemben, és most egy bizalmatlansági vitával akarják errodálni azt.
A törvényjavaslatot a parlament 138 igen, 53 nem szavazattal, nulla tartózkodással szavazta meg. A törvény éjféltől hatályba is léphet.
Forrás: MTI
