Magyarországon az 50-es évek eleje óta kötelező a tuberkulózis elleni BCG-oltás. Egy amerikai kutatócsoport szerint azokban az országokban a legsúlyosabb a koronavírushelyzet, ahol ez az oltás nem volt kötelező az elmúlt évtizedekben.
Az Index megkérdezte az operatív törzs vasárnapi sajtótájékoztatóján, hogy ha bebizonyosodik, hogy a tuberkulózis elleni, csecsemőkorban beadott, itthon kötelező BCG oltás enyhíti a koronavírus okozta betegség tüneteit, akkor elképzelhető-e, hogy a 65 év alattiak esetében enyhítenek a kijárási korlátozáson.
Müller Cecília tisztifőorvos elmondta, egyelőre tudományosan bizonyításra vár ez a vélekedés, de nagyon örülnének neki, ha így lenne, mivel Magyarországon 1953 óta kötelező ez a védőoltás.
A Qubit.hu ehhez a témához kapcsolódó mai cikke a következőket tartalmazza:
- Egy amerikai kutatócsoport azt állítja, hogy a COVID-19 járvány kimenetelét az országonként eltérő csecsemőkori oltási rend is befolyásolhatja.
- A tanulmányuk szerint azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori, tuberkulózis elleni BCG-oltás, kevesebben betegszenek meg súlyosan vagy halnak meg a SARS-CoV-2 vírus által okozott betegségben.
- Az egyelőre csak elméleti feltételezést több országban induló vizsgálatsorozattal készülnek alátámasztani.
- Ha igaznak bizonyul a hipotézis, Magyarországon, ahol 1954 óta (Müller Cecília 1953-at mondott) alkalmazzák az oltást, kevesebb halálos áldozatra lehet számítani, mint a nyugat-európai országokban, amelyek többségében korábban kötelező volt, de ma már csak ajánlott a BCG oltás, vagy az USA-ban, ahol soha nem volt kötelező.
- A két leginkább járvány sújtotta európai ország közül Spanyolországban csak 1965 és 1981 között volt kötelező, Olaszországban pedig soha.
