Európában elsőként a Pécsi Tudományegyetem (PTE) virológiai munkacsoportjának szakemberei izolálták a koronavírust egy beteg székletmintájából – tájékoztatta Jakab Ferenc professzor, a miniszterelnök által korábban felállított koronavírus-kutató akciócsoport vezetője szerdán az MTI-t.
A szakember közölte: a vírus jelenlétét a székletben már több kutatócsoport is igazolta molekuláris módszerekkel, de a vírus izolálása Európában még senkinek nem sikerült.
Jakab Ferenc szerint a Kemenesi Gábor vezetésével dolgozó pécsi szakemberek felfedezése egyértelmű utalás arra, hogy a vírus széklettel is képes fertőzni. Ez jelentős tudományos eredmény a koronavírus hazai és nemzetközi kutatásában is – tette hozzá.
Bár a vírus terjedése legjelentősebb módjának még mindig a cseppfertőzést tartják, a mostani eredmény ismeretében világszerte hatékonyabbá válhat a vírus elleni védekezés az újonnan bebizonyított terjedési útvonal fokozott kezelésével – emelte ki.
Jakab Ferenc korábban közölte azt is, hogy a pécsi kutatóknak sikerült több mintából is izolálni a vírust, valamint meghatározni a teljes genetikai kódját, közvetlenül betegek torokváladékából.
A professzor által vezetett kutatócsoport célja a vírus jobb megismerése, fertőzési és terjedési mechanizmusának vizsgálata, a lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint a hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése.
A fenti eredményről Jakab Ferenc a Pécsi Tudományegyetem UnivTV-jének adott videóinterjújában is beszámol, emellett a videóban beszél arról is hogy laboratóriumukban nagy ütemben folynak a hatóanyagtesztek is.
Mint mondta, jelenleg több mint 260 vegyületet tesztelnek, melyek egy része már ismert, gyógyszerekben lévő hatóanyag, ugyanakkor többségben vannak azok a vegyületek, melyek újak, újonnan szintetizáltak. Azt vizsgálják, hogy ezek közül a hatóanyagok közül akad-e olyan, amelyik hatékony lehet a vírussal szemben.
A professzor az interjúban kiemelte, hogy a BCG (Bacillus Calmette–Guérin, a tuberkulózis elleni oltás) védőoltás koronavírus elleni hatékonyságát ugyan egy tudományos szaklap a napokban cáfolta, de – folytatta – ezen a téren is további vizsgálatok szükségesek. Hangsúlyozta ugyankkor, hogy az említett oltásnak véleménye szerint a jelenlegei koronavírusjárványra nincs komoly hatása.
Elmondta, hogy többfajta hatásmechanizmusa lehet a különböző antivirális szereknek, és hogy 6-7 támadási pontot is ismernek a vírus replikációs módjában, ahol képesek beavatkozni és így tulajdonképpen blokkolni tudják a vírus terjedését a szervezetben.
-Az egyik legalapvetőbb ilyen mód, ha megakadályozzuk, hogy a vírus a sejtfelszín-receptorokhoz kötődjön, ez nyilván a vírus blokkolásával járhat. Azonban, hogyha a vírus bejut a sejtbe, akkor ott is számtalan olyan pont van, ahol a vírus „szaporodását” meg tudjuk gátolni, legyen ez a vírus-örökítőanyag megkettőződésének a gátlása, vagy akár az új vírusrészecskék összeszerveződésének a gátlása, vagy a legvégső stádiumban az új víruspartikulák sejtből történő kijutásának gátlása. Mi számos olyan szert tesztelünk, amelyek több támadási ponton hat, vagy hathat.
