Az idei első, januári pécsi közgyűlésen Bognár Szilvia alpolgármester egy fontos, érzékeny témát vetett fel egy szokatlan gesztussal élve: kiosztotta a Hábel János szerkesztette Pécsi levelek 1944-ből. Dokumentumok a „zsidókérdés” pécsi megoldásáról című könyvet. Az alpolgármester célja az, hogy elérje, Esztergár Lajos egykori pécsi polgármester ne lehessen sem a családsegítő intézmény, sem a városi szociális díj és az uránvárosi utca névadója a második világháború alatt tett több morálisan kifogásolható intézkedése miatt a zsidóellenes törvények végrehajtásával kapcsolatban – írja a SzabadPécs.
Mint ismert, Esztergár Lajos a második világháború alatt Pécs polgármestere volt, „azonban történészek, civilek véleménye szerint cselekedetei alapján nem szabadott volna sem utcát, sem városi intézményt elnevezni róla” – olvasható a SzabadPécs cikkében.
2014-ben ráadásul a városi szociális díjat is róla nevezték el.
Mint írja a lap, ezeket az elismeréseket szakmai tevékenysége, szociálpolitikusként végzett munkája alapján érdemelte ki, azonban polgármesterként több elítélhető intézkedése volt.
A Pécsi levelek 1944-ből. Dokumentumok a „zsidókérdés” pécsi megoldásáról című könyv Esztergár munkásságára is kitér, a polgármesteri hivatal működésébe is betekintést ad, melyből kiderül, hogyan hajtották végre a zsidóellenes törvényeket a polgármester vezetésével.
A cikkben olvasható, hogy a kötethez egyébként Vörös István pécsi történész írt bevezető tanulmányt, melyben megtudhatjuk, hogy Esztergár nem volt náci, a népbíróság pedig felmentette az ellene felhozott vádak alól. „Viszont példaértékűnek sem nevezhető a tevékenysége, (…) tény, hogy a polgármester közreműködésével valósulhatott meg a pécsi zsidóság gettóba zárása, valamint vagyontárgyaik elrablása is” – foglalta össze a történész, aki azt is megemlíti, az egykori polgármester „rendkívül precíz hivatalnok volt, aki végrehajtotta az utasításokat, sőt, innovatív módszerekhez is folyamodott”, ám megtehette volna, hogy nem tesz eleget a pécsi gettó kialakításának.
A történész végül ekképp összegez: „Nem kell Esztergárt meghurcolni, de szociális tevékenységért járó pécsi díjat és szociális segítő intézményt sem kellene róla elnevezni” – olvasható a lapban.
A Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, Goldmann Tamás azt közölte az ügy kapcsán – mint írja a SzabadPécs –, hogy nem szeretne politikai szerepet vállalni ebben, szerinte a legnagyobb civil elismerésnek számít, ha valakiről utcát, intézményt, díjat neveznek el. „A kérdés az, hogy mit üzenünk ezzel a múltnak és a jövőnek. Hogy legyintünk-e annak a három-négyezer pécsi polgárnak a halálára, hiszen Esztergárnak amúgy voltak bőven szociálpolitikai érdemei? Akkor ez tulajdonképpen megismételhető? Ezek az érdekes kérdések, amit át kell beszélni. És örülnénk, ha az volna a válasz, hogy nem”.
Bognár Szilvia alpolgármester szerint a pécsi polgármester ügyével kapcsolatban érzékenyítésre van szükség, szeretné elérni, hogy „Esztergár Lajos ne lehessen sem a családsegítő intézmény, sem a városi szociális díj és az uránvárosi utca névadója sem. Ez egy több éves folyamat lehet, aminek a végén arra kérem majd a képviselőket, hogy a téma szakértőinek véleményére alapozott objektív döntést hozzanak. Ennek az első lépése volt a Pécsi levelek 1944-ből című könyv kiosztása” – zárul a cikk.
További részletek ide kattintva olvashatók.
A kiemelt kép forrása: szabadpecs.hu
