A Szegedi Járásbíróság az első-, másod- és harmadrendű vádlottak büntetőjogi felelősségét társtettesként a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, a tényleges vagyoncsökkenés különösen jelentős mértékű csökkenésével járó csődbűncselekmény bűntette miatt állapította meg.
Az elsőrendű vádlottat ezért 5 év 2 hónap szabadságvesztésre, egymillió forint pénzbüntetésre, 5 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra
és 4 év közügyektől eltiltásra; a másodrendű vádlottat 6 év szabadságvesztésre, 1 millió 250 ezer forint pénzbüntetésre, 5 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra; a harmadrendű vádlottat 5 év 2 hónap szabadságvesztésre, egymillió forint pénzbüntetésre, 5 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.
A másodfokon eljárt Szegedi Törvényszék a vádlottakat bizonyítottság hiánya miatt az ellenük emelt vád alól felmentette. A törvényszék ítélete ellen az ügyész mindhárom vádlott terhére bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása miatt, míg a vádlottak és védőik felmentésük bűncselekmény hiányában történő megállapításáért jelentettek be fellebbezést.
A Kúria a harmadfokú eljárás lefolytatására a Pécsi Ítélőtáblát jelölte ki.
Az ítélőtábla az elsőrendű vádlottal szemben – a másodfokú határozat kihirdetése után
bekövetkezett halála miatt – az eljárást megszüntette.
A másod- és harmadrendű vádlottak esetében a Szegedi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
A hatályon kívül helyezés indoka, hogy a másodfokú bíróság ugyan helyesen állapította
meg, hogy a járásbíróság ítélete részben megalapozatlan, de ezt nem küszöbölte ki, ezáltal a másodfokú bíróság ítélete is részben megalapozatlanná vált.
A harmadfokú bíróság döntési lehetősége ebben az eljárásjogi helyzetben korlátozott volt.
Mivel a harmadfokú eljárásban nincs helye bizonyításnak, az ítélőtábla a másodfokú
bíróság ítéletének hiányosságát a részbeni megalapozatlanságot nem küszöbölhette ki,
nem volt más lehetőség, mint hatályon kívül helyezni a törvényszék ítéletét.
A megalapozott tényállás megállapításához a harmadfokú bíróság által szükségesnek tartott bizonyítás a megismételt másodfokú bírósági eljárás kereteit nem haladja meg, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése nem indokolt. A harmadfokú bíróság eljárást megszüntető döntése az elsőrendű vádlott esetében jogerős, míg a hatályon kívül helyező végzés ellen bejelentett ügyész és védelmi fellebbezéseket a Kúria bírálja el.