„Mélységes aggodalmát” fejezte ki a közjogi méltóságokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz intézett levelében a bírói nyugdíjkorhatár új alaptörvényben tervezett csökkentése miatt a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke.
Az MTI birtokába került levél szerint a bírósági vezetők áttekintették a nyugdíjkorhatár leszállításának várható következményeit, különös tekintettel arra, „miként befolyásolják a személyi változások az állampolgárok jogérvényesítésének feltételeit, a bíróságok működésének időszerűségét, az ítélkezés szakmai színvonalának stabilitását”.
Az alaptörvény parlament előtt fekvő javaslatához a napokban benyújtott fideszes módosító indítvány szerint a bírákra a jelenlegi 70 év helyett a 62 éves általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozna. Korábban voltak olyan hírek, hogy ezt a kereszténydemokraták nem szavaznák meg, ám az MTI KDNP-s forrásokból úgy értesült, hogy támogatják a bírói nyugdíjkorhatár alkotmányban rögzített csökkentését a hétfői parlamenti szavazáson.
A bírósági vezetők Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Kövér László házelnökhöz és az alkotmányozásban résztvevő országgyűlési képviselőkhöz intézett levelükben arra figyelmeztetnek, hogy a tapasztalt bírák tömeges elküldése olyan kedvezőtlen következményekkel járna, ami „vélhetően nem lehet a törvényalkotók szándéka”.
Jelentős nehézségek támadnának az ítélkezésben, lelassulnának az eljárások, országszerte 30 ezer, ezen belül csak a központi régióban, azaz a Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon 14 ezer ügyet kellene a nyugdíjazások miatt új bírói tanácsokhoz kiosztani. Emiatt a jelenleg is nehéz helyzetben lévő központi régióban még súlyosabbá válnának a problémák, de fennáll a veszélye annak, hogy a jól működő bíróságokon is romlik majd az igazságszolgáltatás teljesítménye.
A levél szerint amennyiben 2012. január elsején hatályba lép a rendelkezés, nyomban távoznia kell 228 bírónak az igazságszolgáltatásból, az év végéig pedig összesen 274-nek. Ez a mintegy 2900 fős bírói kar csaknem 10 százaléka.
Az MTI érdeklődésére a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivője elmondta, hogy az új szabályozás különösen súlyosan érintené a felsőbíróságokat, hiszen a Legfelsőbb Bíróság bíráinak közel harmada, a 88-ból 26 kényszerülne távozásra, de az öt ítélőtáblán is messze 10 százalék fölött lenne a fluktuáció, ami már nem csupán az eljárások elhúzódásával fenyeget, de az ítélkezés színvonalára is óhatatlanul negatív következményekkel jár.
Az igazságszolgáltatás működésében különösen nagy jelentősége van a szakmai folytonosságnak, az ítélkező munka tapasztalatai a szervezet jellegénél fogva jelentős részben a hierarchia csúcsán, a felsőbíróságokon összpontosulnak, az egységes ítélkezési gyakorlat kimunkálása a Legfelsőbb Bíróság és a táblák feladata. Ezért a nagy ítélkezési gyakorlattal rendelkező, tapasztalt felsőbírósági bírák, számos esetben a bírói tanácsok élén álló tanácselnökök nyugdíjba küldése beláthatatlan következményekkel járhat – mondta Szűcs Péter OIT-szóvivő, aki szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ez a nyugdíjazási hullám nemcsak a bírák szakmai krémjét fogja megtizedelni, de a bírósági igazgatási vezetők sorait is vészesen megritkítja majd, hiszen a rendelkezés következtében helyi, megyei és ítélőtáblai elnökök, kollégiumvezetők és helyetteseik fognak távozni nagy számban. Az összesen 26 megyei, ítélőtáblai és legfelsőbb bírósági elnöknek például a harmada, várhatóan 9 kényszerül majd egyszerre távozni.
Gyakorlatilag a bírói kar lefejezéséről lehet beszélni, miközben a bírósági hierarchia alapzata is megrendülhet – közölte a szóvivő. A távozó bírákat az alsóbb szintekről kell majd pótolni, ám a bírói álláshelyek ilyen tömeges megürülése esetén már azok betöltése is nehézségekbe ütközik, hiszen a bírói hivatásra legalkalmasabbak kiválasztása, a kellően alapos pályáztatás, kompetencia vizsgálatok legalább fél évet vesznek igénybe a tavaly év végén életbe lépett új, szigorúbb és egyúttal átláthatóbb szabályozás szerint. Nem beszélve arról, hogy a szervezeten végigsöprő személyi mozgás másik nem kívánatos következményeként éppen azok a bírósági titkárok fogyatkoznak meg, akikre a helyi bíróságokon egyre több érdemi munka nehezedik, tavaly nyár óta például az elzárással sújtható szabálysértési ügyekben is eljárnak. A titkárok pedig nem pótolhatók egyik napról a másikra, képzésük időigényes feladat – fejtette ki a szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy mikor volt utoljára hasonló nagyságrendű fluktuáció a magyar igazságszolgáltatásban, a szóvivő annyit mondott: legalább fél évszázada egészen bizonyosan nem.
Furcsa történelmi véletlen, hogy a mostani tömeges nyugdíjazás azokat a bírákat fogja sújtani, akik 1949-ben, vagy az azt megelőző években születtek, éppen akkor, amikor a diktatórikus hatalom megszerzésére törő kommunista párt megkezdte az igazságszolgáltatás B-listázását, és a tisztogatások eredményeként sok száz bírót megfosztott hivatásától – jegyezte meg Szűcs Péter, aki külön hangsúlyozta, hogy ezt természetesen egyáltalán nem egy történelmi párhuzamnak szánta.
A Legfelsőbb Bíróság háttéranyag szerint az Európai Unió tagállamainak jóval több mint harmadában 70 évesen vagy a felett mennek nyugdíjba a bírák, több mint a felében pedig 65 évesen vagy 65 és 70 között, egyedül Szlovákiában van minden bíró nyugdíjkorhatára egységesen 65 év alatt, 62 évben meghatározva. Számos országban különbséget tesznek a helyi és felsőbb bíróságok bíráinak nyugdíjkorhatára között, és míg helyi szinten 62-65 év között mozog a korhatár, a felsőbíróságokon 65-70 év, esetenként még ennél is magasabb.
