Interjú jelent meg a PTE orvosi karának honlapján dr. Kanizsai Péter Lászlóval abból az apropóból, hogy megkapta a Szent Györgyi Albert Helytállás különdíjat a járványhelyzetben végzett munkájáért. A Klinikai Központ Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezetője beszélt többek között arról is, pontosan hogyan történik a koronavírus gyanújával a sürgősségire érkező betegek ellátása.

Néhány érdekes részlet az interjúból:

A tavaszi járványhelyzetről:

• „Igazából nem tudtuk, mivel állunk szemben, ahogyan most sem tudjuk.”
• „Nagy volt a bizonytalanság, bár ez mostanra sem sokban változott, hisz a COVID-dal kapcsolatos tudományos közlemények 25 százalékát már visszavonták.”
• „Akkoriban nem a leterheltség, hanem a pszichológiai készültség viselt meg minket, hisz úgy hittük, hogy akár több ezer beteg is érkezhet.”
• „Március közepétől a hónap végéig volt egy drasztikus esetszám csökkenésünk (nem covidos betegek), ezt követően azonban érkeztek sorban azok a betegek, akiknek rosszabbodott az állapotuk, mert nem volt szakellátás, illetve osztályos felvétel. Az összesítéseink alapján áprilistól már visszatért az előző évi betegforgalom, májustól pedig ez tovább emelkedett.”

A mai helyzetről:

• Mára sokat javult a helyzet az új CT-berendezés és az új radiológiai eszközök beállításával, ugyanis nemcsak monitorokat és lélegeztetőgépeket kaptak, hanem a Klinikai Központnak sikerült beszereznie egy olyan okos masinát is, amely hetven perc alatt képes gyorstesztet készíteni.

Így járnak el a sürgősségin betegfelvételkor:

• Először a sürgősségire kell mennie annak, aki súlyos tüneteket észlel magán, csak azt követően kerülhet a Koronavírus Ellátó Központba (KEK).
• A betegnek nem a sürgősségi területén kell jelentkeznie, hanem a korábbi égéssebészetin kialakított CR-részlegen, ami közvetlenül a mentőbejárat mellett található, elkülönítetten.
• Ott látják el a gyanús, avagy igazoltan pozitív betegeket.
• A sürgősségin nem gyógyítanak koronavírusos betegeket, csak a KEK-ben.

Ez történik a vírus tüneteit magán észlelő, ideérkező beteggel:

• Átesik egy pretriázson – a triázs a szortírozó tevékenységet jelenti –, melynek során az érvényben lévő eljárásrend alapján készített kérdőívet kitölti.
• Ha felmerül a gyanú, hogy COVID-os, akkor nem viszik be a sürgősségre, hanem egy másik, úgynevezett elkerülő úton a COVID-részlegre kerül.
• Itt megtriázsolják, megvizsgálják, leveszik a vérét, elküldik röntgenbe, CT-be, majd a tesztek alapján eldöntik, valóban gyanús-e. Ha ez beigazolódik, akkor szállítják át a KEK-be, ha nem, akkor hazaküldik.
• A beteget vagy a mentőszolgálat, vagy a vele egy háztartásban élő családtag viheti, utóbbi természetesen azonnal karanténba vonul a beteggel együtt.
• Mintát az olyan betegektől vesznek, akiknek osztályra kell kerülniük, COVID-gyanúsak, de nem COVID-ellátást igényelnek. Ilyenek a stroke-os betegek, a szívinfarktusosak vagy a gyomorvérzésesek. Őket minden esetben „megmintázzák”, mert csak negatív mintával kerülhetnek fel az osztályokra.
• Az intenzív osztályra kerülőknél használják a rapid tesztet.

Mi van, ha egy beteget sürgősen műteni kell, de pozitív a tesztje?

• Van egy úgynevezett COVID-műtő a COVID-részlegen, ami zsilipelt légtechnikával működik. A munkatársak beöltöznek a szkafanderbe és megoperálják a beteget. Még idegsebészeti beavatkozás is végezhető itt, azaz gyakorlatilag minden megoldható ebben a műtőben. Még szülőszoba is van a COVID-os szülő nők ellátására.

Az interjú teljes szövege ITT olvasható.